Jótékony jótékonykodás
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A civil szervezetek tevékenysége alapvető jelentőségű igényként jelenik meg a modern társadalmakban, hiszen az államok sem szervezetileg, és sok esetben szakmailag sem tudnak ellátni minden olyan, elsősorban szociális szükségletként jelentkező feladatot, amelyre ugyanakkor égető igény mutatkozik.
A legtöbb cég, szervezet, amely társadalmi felelősségvállalásban gondolkodik, ezt elsősorban vállalati CSR-módszerek kialakításával, integrálásával oldja meg és ehhez képest még mindig viszonylag gyermekcipőben jár a közvetlen támogatások rendszere.
Ellenérvként két dolgot szokás felhozni: az egyik, hogy bármilyen kedvezménnyel is járjon az adományozás, még mindig jelentős „nettó kiadást” jelent a cégek részére, illetve a támogatások felhasználásának ellenőrizhetősége. Nos, ezek kétségtelenül fontos érvek, azonban, ahogy fent is említettem, ugyanaz a cég, amelyik ekként érvel, CSR-tevékenységet ettől függetlenül végez (avagy CSR-rendszert működtet) ami ugyanúgy kiadást jelent. Az ellenőrizhetőség pedig elsősorban megfelelő szerződéses rendszerekkel kellően rendezhető, csak sok esetben nem szokás erre kellő energiát fordítani.
Tekintsük át nagy vonalakban, mit is jelent jogilag és az adózásban adományt, illetve támogatást adni.
Az áfa-törvény 259. § 9/A. pontja definiálja a közcélú adomány fogalmát, amely lényegében: a közhasznú szervezet részére (és egyéb személyeknek, de most elsősorban a közhasznú szervezetek vannak fókuszban) törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, ha az valósan szolgálja a szervezet tevékenységét, az adományozónak nem jelent vagyoni előnyt és a szervezet a támogatásról megfelelő tartalmú igazolást állít ki az adományozó részére. A közcélú adomány nem minősül sem ellenérték fejében történő termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, így az nem áfa-köteles.
A Tao. tv. az áfa-törvénnyel összhangban adományként kezeli az ilyen juttatást, és kifejezetten akként rendelkezik, hogy az adomány a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül. Mint ilyen, az adózás előtti eredményt csökkenti, mégpedig – közhasznú szervezet esetében – a nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka, tartós adományozási szerződés keretében pedig 40 százaléka. Fontos, hogy az adományozó rendelkezzen a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.
Ezzel szemben „csak” támogatás, ha a juttatást nem közhasznú szervezet részére adjuk. A támogatás annak függvényében fog a vállalkozási tevékenység érdekében felmerültnek minősülni, hogy a támogatott a támogatást nyújtó felé nyilatkozatban igazolja, hogy a juttatás adóévében a juttatás értékét bevételként elszámolta. Ha ez teljesül, akkor a vállalkozás érdekében felmerülő ráfordításról beszélünk, ellenkező esetben nem, ami akár adózás előtti eredményt növelő tényező is lehet, ezért alaposan oda kell figyelni, hogy kinek és hogyan adományozunk.
Fentiek alapján is látható, hogy okos adományozási politikával jelentős elszámolhatóságot tudunk elérni.
Fontos megemlíteni, hogy a civil szervezetek esetében jelentős problémát jelent, miszerint az adományozók sok esetben „céltámogatások” felhasználását várják el, adott esetben különböző ellenszolgáltatásokat elvárva. Ennek egyrészről ismét csak adójogi következménye lehet, hiszen szűk lehet a mezsgye ellenérték nélkül és annak fejében nyújtott szolgáltatások között, ami akár az áfa kérdését is felvetheti. Emellett, érdemes abba belegondolni, hogy a civil szervezeteknek is fenn kell tartaniuk olyan személyi állományt és vannak olyan dologi kiadásaik, amelyek – elsősorban anyagi – fedezete nélkül ugyanúgy nem tudják fenntartani működésüket, mintha egy konkrét program megvalósításához hiányoznának erőforrások.
A cikk szerzője dr. Hortobágyi Sándor partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Kapcsolódó cikkek
A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok
A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
A végrehajtási eljárásban befolyt vételár elszámolása
Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén
A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Infotv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a KKV-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.
Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével
Céges rendezvények adatkezelési kérdései
Elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartási gyakorlat változásának tükrében
Jelentős változások a cégtörvényben
A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba.