Bejelentkezés Hírlevél

cikkei

Balogh Monika  |  2013. július 16. Cégvilág

Tanulmányi szerződések: ad hoc, vagy belső szabályzat alapú megállapodások?

A legtöbb személyzeti területen dolgozó munkavállaló tisztában van a tanulmányi szerződések megkötésére irányadó rendelkezések tartalmával, és ennek megfelelően ezek a megállapodások többé-kevésbé jogszerű tartalommal köttetnek. Gyakran elfelejtjük azonban, hogy nem csak a jogi szabályozás, hanem az egyes munkáltatók szervezetének sajátosságai is meghatározó jelentőséggel bírnak a munkavállalók tanulmányainak támogatása tekintetében. Kisebb cégeknél nem okoz problémát a tanulmányi szerződések ad hoc – jellegű, azaz igény felmerülése szerinti megkötése, közepes, vagy nagyobb méretű vállalatok estében azonban egy ilyen gyakorlat rossz hatással lehet a munkavállalók motivációjára, vagy akár csökkentheti az előmeneteli és javadalmazási elvek és rendszerek működésének hatékonyságát.

dr. Kártyás Gábor  |  2013. július 16. Cégvilág

Munkaerő-kölcsönzés az Mt. alapján I. rész

Tizenegy évvel a munkaerő-kölcsönzés első hazai szabályozása után az új Mt. (2012. évi I. törvény) hatálybalépésével lényegesen változott a kölcsönzés jogi környezete. Az évtizedes gyakorlat tapasztalatai mellett a szabályozás felülvizsgálatához útmutatásul szolgált a munkaerő-kölcsönzésről szóló uniós irányelv és egy alkotmánybírósági határozat is. Mindennek dacára – bár az új Mt.-vel a jogalkotó több régi problémát rendezett – a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozását máig nem tekinthetjük kiforrottnak, a jogintézményt több jogharmonizációs hiányosság, alkotmányos aggály és gyakorlati probléma is terheli.

Kálmán Attila  |  2013. július 15. Szakma

Az ügyvédség túléli a diktatúrákat

„Mivel a pécsi egyetem akkori kínálatából sem az orvosi kar, sem a tanárképző nem vonzott, annak ellenére a jogot választottam, hogy nem sok fogalmam volt róla” – avat be pályaválasztási pillanataiba az első generációs értelmiségi, dr. Nőt László büntetőügyvéd, aki immár harmadik ciklusát tölti a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara élén. Védőként igazi specialista, hiszen már a ’70-es években többször sikerül felmentetnie olyanokat, akiknek a támadójukkal szembeni „aránytalan védekezését” csak az idén életbe lépő új Btk. alapján ítélhetik majd meg előfeltételek nélkül jogos védelemnek.

dr. Orcsik Judit  |  2013. július 15. Napi

Szabályozták a munkahelyi megfigyelést

Sokan fordultak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz azért, hogy vajon jogos-e a munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszer használata. A hatóság a nagy érdeklődés nyomán ajánlást bocsátott ki, melyben részletesen kifejtve, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva határozza meg a helyes gyakorlatot.

Dr. Miholics Tivadar  |  2013. július 15. Cégvilág

A munkaviszony megszüntetése IV. rész

Cikksorozatunkban – négy részletben – végig vesszük a munka törvénykönyvének a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályait. A munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló cikksorozatunk befejező részében a végkielégítés, a munkaviszony megszűnésekor irányadó eljárás, a csoportos létszámcsökkentés, valamint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének szabályait foglaljuk össze.

dr. Kártyás Gábor  |  2013. július 11. Szakma

A szokásjog átkerült a munkajogi szabályokba

Az új munka törvénykönyve számos olyan kérdést vet fel, amelyekre majd csak a bírói gyakorlat alapján, pár év múlva tudunk egyértelmű választ adni. Ez bosszantó lehet az itt és most döntési helyzetben lévő felek számára, ugyanakkor teljesen természetes, hogy az írott jogot a bírói gyakorlat is formálja, visszahat rá. Viszont az új Mt. számos ponton emel az írott jog rangjára olyan elveket, szabályokat, amelyeket korábban a bírói gyakorlat dolgozott ki. Az alábbiakban nézzünk néhány példát erre a kölcsönhatásra!

Szőnyi Szilárd  |  2013. július 11. Életmód

Petőfi feltámasztása

Most, hogy Angliában minden kétséget kizáróan megtalálták a XV. századi III. Richárd koponyáját, hazánkban újra feléledt a Petőfi-kultusz. Az 1989-es expedíció szponzora, Morvai Ferenc vállalkozó, illetve a Magyarok Világszövetsége úgy tartja: a Magyar Tudományos Akadémián a sor, hogy cáfolja érveiket. Holott az MTA már megtette.