cikkei

Beszéljünk az új Ptk.-ról

A CompLex Kiadó szervezésében 2013. áprilisában az Ügyvédreggeli sorozat keretén belül a patinás Gundel Étteremben tartalmas előadás hangzott el Hídvéginé Dr. Adorján Líviától az új Ptk. általános szabályairól melyet a májusi nagy Ptk. konferencia követett, ahol szintén előadóként kiváló előadást tartott az öröklési jog változásairól.

A nagy érdeklődésre való tekintettel 2013. szeptember 24-25., egy kétnapos konferenciát szervez újra a CompLex Kiadó az új Ptk. gyakorlati ismereteiről, ahol Dr. Vékás Lajos, Dr. Lábady Tamás, Dr. Gárdos Péter, Dr. Kisfaludi András és Dr. Szeibert Orsolya előadók mellett interjúalanyunk az eddiginél még részletesebben kifejti majd az öröklési jog új szabályaira vonatkozó kérdéseket.

De addig is ízelítőül néhány fontosabb változást a végrendelet érvényességének új szabályairól, a törvényes öröklés rendjéről, a házastárs örökléséről, az özvegyi jogról, a szülők örökléséről, az utóöröklésről, a köteles rész új szabályairól és a hagyatéki terhekkel kapcsolatos kérdésekről megosztanánk az olvasókkal.

Vagyonosodási vizsgálatok: nő a hatékonyság

Júliustól a revizorok gyakorlatilag azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási vizsgálatokat. Pedig a NAV eddig sem tétlenkedett: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. Mára elmondhatjuk: kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, ami alapján elmondható, hogy a tagi kölcsönre ugranak a revizorok, és menyasszonytáncból származó bevételre hivatkozni nem érdemes.

Megadható-e a működési bizonyítvány a LinkedIn-en keresztül?

Számos európai cég a munkaerő-felvétel során a közösségi hálók applikációi segítségével keres munkatársakat. Hazánkban is egyre ismertebb a LinkedIn – egy online közösségi kapcsolatépítő háló – amelyre a munkavállalók feltöltik a szakmai önéletrajzukat, és azon keresztül is építik ki, illetve ápolják kapcsolataikat. A LinkedIn egyik alapvető funkciója, hogy a munkavállalók ún. ajánlást (recommendation) kérhetnek azoktól, akik ismerőseik az oldalon, így akár a volt munkáltatójuktól vagy ex-kollégáktól. A kérelemben meg lehet jelölni, hogy melyik munkakörre és konkrétan kitől szeretnénk online ajánlólevelet kapni. Az ajánlást író pedig pár mondatos válaszban értékelheti a munkavállaló munkavégzését, képességeit, a kollégákkal való viszonyát, azaz egy szubjektív véleményt adhat az ajánlást kérő munkaviszonyával kapcsolatban. Az ajánlás célja, hogy elősegítse a munkavállaló további elhelyezkedését és alátámassza a munkavállaló szakmai önéletrajzának hitelességét. Az ajánlás a munkavállaló közösségi profilján válik láthatóvá. Vajon a LinkedInen keresztül kapott ajánlások minősülhetnek-e munkajogi szempontból ún. működési bizonyítványnak?

Aktív bírságoló az adatvédelmi hatóság

Tavaly január 1-jétől új időszámítás indult az adatvédelem területén, amikor is megszűnt az adatvédelmi biztos (ombudsman) intézménye, és ezzel egyidejűleg megalakult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely 2012-ben nagy erőkkel kezdte meg működését.

E-licit a bírósági végrehajtásban

A végrehajtók 1995 végétől szinte kizárólag elektronikus ügykönyveket használnak, ami 2002-től kötelező, 2008-ban bevezetik a végrehajtók hivatali elektronikus aláírását, 2009-től az elektronikus árverést, ahol interneten keresztül bárki számára lehetőséget nyújt ingó és ingatlanvagyontárgyak megvásárlására (www.mbvk.hu), majd ezt követi 2010. június 1-jétől az FMH eljárás, az elektronikus ügykiosztó rendszer és 2012. szeptember 1-jétől a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elindítja a Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerét (VIEKR). Az eljárás során a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a kamarára, a végrehajtóra, az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül, egyéb felhasználóra pedig annak írásbeli elfogadásával válik kötelezővé. A cikkben szó lesz még az árverési rendszerről (EÁR), a határidőkről, a vételi ajánlattételről, az ingatlan-árverésről, az előárverezési jogról, a licitnaplóról és a kikiáltási árakról.

A munkaügyi per

Minden, amit a munkaügyi perről tudni kell: mikor és hova kell fordulni, mennyi az illeték, az eljárás megindításának szabályai, tárgyalás menete, jogorvoslati lehetőségek, különbségek a korábbi és a jelenlegi szabályok között. 

Az elektronikus aláírásról egyszerűen

Napjainkban gyakran hangoztatott téma a digitális írástudás és az elektronikus ügyintézés kiemelt szerepe. Ennek ellenére a digitális írástudáshoz és elektronikus ügyintézéshez nélkülözhetetlen elektronikus aláírásról sokszor keveset tudnak az emberek. A következő cikkben röviden összefoglaljuk, amit minden érdeklődőnek és felhasználónak tudnia érdemes az elektronikus aláírásról. Ismertetjük a területhez kapcsolódó alapfogalmakat, hogy mit nevezünk elektronikus aláírásnak, mennyibe kerül, mennyire biztonságos, hogyan lehet igényelni és mire van szükség a használatához. Írásunk végén képekkel illusztrálva bemutatjuk egy elektronikus aláírás elkészítésének folyamatát, valamint a technológia leggyakoribb felhasználási területeit.

Az elhelyezkedés záloga a diákmunka

Elkezdődött a nyári diákmunka szezon, amit egyre inkább kihasználnak a fiatalok. Sokan rendszeres munkát keresnek, mert nem ritka, hogy a cégek azokat veszik fel főállásba, akik korábban diákként dolgoztak náluk. Elhelyezkedni az iskolaszövetkezeteken keresztül a legbiztonságosabb, és úgy tűnik, erre más lehetőségek nem is nagyon kínálkoznak.

Jogban emberközelben

„A saját bőrömön tapasztaltam, hogy nőként, roma nőként hogyan kell függetlenné és erőssé válni. Ha az ember olyan környezetből jön, ahol nem adott a nyugodt, kiegyensúlyozott élet, akkor az oktatás az egyetlen út, amin keresztül megvalósíthatja az álmait” – fogalmaz az Ügyvédvilágnak adott interjújában dr. Dinók Henriett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének fiatal kutatója.

A kölcsönzött dolgozók még mindig kiszolgáltatottak

A kölcsönzött munkavállalók végkielégítéshez és felmondási időhöz való jogának megkurtítása kifejezetten a munkaerő-kölcsönzőknek kedvez; megfosztja a kölcsönzött munkavállalókat olyan jogoktól, amelyek logikusan járnának nekik – mondta dr. Kártyás Gábor a HR & Munkajognak adott interjújában. A munkajogász szerint a jogalkotó rendkívül „fölé lőtt” akkor, amikor az ideiglenes foglalkoztatás felső határát öt évben húzta meg. Mivel a kölcsönzöttek a legkiszolgáltatottabb munkavállalók közé tartoznak, nyugodtan alapíthatnának szakszervezetet – vélte.