Pontosan körülírt magatartás hiányában nem tekinthető a becsületsértés vétsége miatt emelt törvényes vádnak az a vád, amely azt tartalmazza, hogy a vádlott az intézkedő rendőröket „szidalmazta, valamint becsület csorbítására alkalmas trágár kifejezésekkel illette” – a Kúria eseti döntése.
A szavatossági igény nyugvása legfeljebb addig állapítható meg, amíg a jogosult minden olyan információ birtokába jut, ami alapján az általa észlelt hiba okait is figyelembe véve meg tudja határozni a kötelezettel szembeni szavatossági igényt. A szakcég az általa értékesített termék vonatkozásában az áru valamennyi lényeges tulajdonságáról köteles a vásárlót tájékoztatással ellátni, elvárható tőle, hogy a termék minden lényeges tulajdonságával tisztában legyen akkor is, ha arra szabvány előírása nem vonatkozik – a Kúria eseti döntése.
A hibás teljesítéssel okozott, a szerződéses szolgáltatás hibájában álló ún. tapadókár a teljesítés időpontjában következik be, így az ilyen kár megtérítése iránti követelés is a teljesítéskor válik esedékessé. Ha a hiba csak később ismerhető fel, a kártérítési követelés elévülése e hiba felismeréséig nyugszik – a Kúria eseti döntése.
A veszélyes üzemi felelősség szabályai alapján a károkozó felelőssége objektív, de a károsultnak is viselnie kell a felróható magatartásának következményeit, vagyis felelősség-, illetőleg kárcsökkentés történik. Ilyen esetben nem a két fél vétkességét kell összevetni, hanem azt kell megállapítani, hogy a károsult milyen mértékben okozta a kárt – a Kúria eseti döntése.
Annak megítélésénél, hogy a gyalogos-átkelőhely megközelítése „fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel” történt-e, figyelembe kell venni a gyalogos-átkelőhely teljes terjedelmét, nem csak annak a jármű haladási sávjába eső részét – a Balassagyarmati Törvényszék eseti döntése.
Aki jogtalan haszonszerzési célzattal a banktól úgy igényel és vesz fel hitelt, hogy a hitelek visszafizetésére sem reális lehetősége, sem tényleges szándéka nem volt, megvalósítja a csalás bűntettét – a Kúria eseti döntése.
A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének megállapítása indokolt, ha a tettes az ágyban fekvő sértettet egy léccel kitartóan, durván, folyamatosan közepes vagy azt meghaladó erővel bántalmazza, a sértettnek súlyos sérüléseket okozva, melynek következtében a sértett halála bekövetkezik – a Kúria eseti döntése.
A védjegybitorlás megítélése a védjegy domain névként történő használata esetén – a Kúria eseti döntése.
Gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértésért felel a telephely tulajdonosa, aki ugyan őrző kutyáit kerítéssel elkerítve tartotta, de annak ismeretében, hogy onnan a kutyák korábban már kiszabadultak és másnak testi sérülést is okoztak, nem erősítette meg a kerítést oly módon, hogy a kutyák kiszabadulását kizárja. Ennek következtében a kutyák onnan ismét kiszabadultak és a telephely közelében munkálatokat végző sértett testi épségét életveszélyesen – maradandó fogyatékosságot is okozva – megsértették – a Kúria eseti döntése.
A jövőben megalkotandó szerzői műre vonatkozó szerződés hibás teljesítése esetén a jogosult a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott szavatossági jogokat érvényesítheti. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában a mással való kijavíttatás joga nem illeti meg – a Kúria eseti döntése.
