Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a biztosító a kérelmezővel szemben, annak fogyatékossága miatt, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Eltiltotta a biztosítót a jövőbeni jogsértéstől, valamint 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
Vádat emeltek egy százhalombattai férfi ellen, aki minősített emberölés miatt korábban kiszabott fegyházbüntetése elől menekülve álnéven, hamis okmányokkal bujkálva kábítószer-termesztésből és -kereskedelemből élt – tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
Alábbi cikkünkben a 2018/217. számú és a 2019/1. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2018. január 1-je és december 31-e között összesen 849 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, így további csökkenés figyelhető meg a 2017-es 1192, a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest. Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabály kerül kihirdetésre, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó. Mindez összesen 37.624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42.242), 2012-ben (39.048) és 2013-ban (90.345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldal számmal rendelkező 2010-es (32.842), 2014-es (27.022) és 2015-ös (28.776) éveket. Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly,…
A Budapest Környéki Törvényszék 14. járásbíróságaként megkezdte működését január 1-jén az Érdi Járásbíróság, amelynek az illetékességi területe Érd, Diósd, Százhalombatta, Pusztazámor, Tárnok, Törökbálint és Sóskút településekre terjed ki.
Az új ügyfelek kétharmada már csak egy év hűségidőt vállalt, mióta az előfizetői szerződések szabályozása lehetőséget ad erre – derül ki a távközlési szolgáltatások használatát vizsgáló 2018-as felmérés előzetes adataiból.
Azt az orvost hallgatták ki gyanúsítottként a 2017. januári, 17 halálos áldozatot követelő veronai buszbalesettel kapcsolatban, aki vezetésre alkalmasnak ítélte meg a busz sofőrjét.
2018. december 18-án mutatták be a dr. Polt Péter legfőbb ügyész, főszerkesztő nevével fémjelzett két kötetes „Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” című kiadványt Budapesten. A Kommentárt kiadó Wolters Kluwer Hungary Kft. részéről Kézdi Katalin, a cég ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a büntetőeljárási törvényhez írt kommentár különös jelentőséggel bír a cég életében, hiszen a Wolters Kluwer által kiadott, a „Nagy Fekete” néven ismertté vált kommentárok között a büntetőeljárási kommentár volt az első, amit a cég jogelődje, a Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg 1997-ben. Bár az elmúlt évek során számos szakmai kiadvány jelent meg a Wolters Kluwer gondozásában a büntetőeljárás-jog területén, de 2018 egy újabb mérföldkő, amely megmutatja, hogy a digitalizáció korában továbbra is nagy jelentősége van a könyveknek. Ennek ékes példája a frissen megjelent, új büntetőeljárási törvényhez készített szakmai kommentár, melyet prof. dr. habil. Polt Péter legfőbb ügyész, főszerkesztő és dr. Miskolczi Barna kabinetfőnök, mb. főosztályvezető ügyész és a Kommentár szerkesztőlektorának neve fémjelez és melynek megalkotásában a szakma legnagyobb nevei vettek részt. Polt Péter a kötet méltatását az 1896-os bűnvádi perrendtartás indokolásának felidézésével kezdte: „A gyakorlati jogéletnek egyik…
Legjobban kerékpározni szeretünk, de vágyunk arra is, hogy síelhessünk.
Ami a tényállást illeti, a törvényszék bűnösnek mondta ki a terheltet többek között számvitel rendje megsértésének vétségében, a másodfok azonban számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette a terhelt cselekményét. A felülvizsgálati kérelem tartalma A fellebbviteli főügyészség eljárási szabálysértésre hivatkozva felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Kifejtette, hogy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró kell legyem. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia, akit a bíróság elnökének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöl ki. Mivel a törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően került sor, ezért az ügyészég álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt…
