Kommentárt adtak ki a büntetőeljárási törvényhez
Bemutatták a Kommentár a büntetőeljárási törvényhez című kétkötetes kiadványt Budapesten kedden.
Bemutatták a Kommentár a büntetőeljárási törvényhez című kétkötetes kiadványt Budapesten kedden.
Az ügyvédek kötelező továbbképzésének gondolata már jó pár éve megfogalmazódott szakmai körökben, azonban egészen az új Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban: új Üttv.) meghozataláig hiányoztak ennek a jogszabályi keretei. Az új Üttv. olyannyira komolyan veszi a képzési kötelezettséget, hogy a kamarai tagságának megszüntetésével szankcionálja azt a tagot, aki nem tesz ennek eleget. A törvény kihirdetése óta eltelt szűk másfél évben azonban ennél többet nem nagyon lehetett tudni, ugyanis a részletek kidolgozása a Magyar Ügyvédi Kamarára várt. A várakozásnak vége: a 18/2018. (XI.26.) MÜK szabályzatból (a továbbiakban: MÜK szabályzat) már – néhány részletkérdéstől eltekintve – világosan látható, hogy mire kell számítani. A továbbképzési rendszer ötéves ciklusokban fog zajlani, ezalatt az idő alatt kell összegyűjteni a szükséges kreditpontokat. Alapesetben öt év alatt 80 kreditpontot kell szerezni, de minimum 16-ot egy naptári évben. Látszik tehát, hogy valóban egy folyamatos tudásfejlesztésről van szó, mivel nem lehet az ötödik év végén (vagy éppen a képzési ciklus elején) letudni a pontok megszerzését. Ugyanezt a célt szolgálja az a szabály, hogy egy kurzusért (pontosabban ún. „Képzési Eseményért”) nem járhat több pont, mint az összpontszám…
Hosszú, de eredményes tárgyalások után fogadták el az ENSZ migrációs csomagját, mely egy alapjaiban félremagyarázott dokumentum. Az ugyanis nem jogforrás, így rá nem alapítható bíróság vagy más nemzetközi fórum előtt érvényesíthető jogigény.
A Gazdasági Versenyhivatal a hozzá érkező piaci jelzések alapján nagyobb körültekintést javasol a fogyasztók számára online jegyvásárlásaik lebonyolításakor.
A bíróság elrendelte letartóztatását annak a férfinak, aki 4 éves kislánya megerőszakolásával gyanúsítanak – írta a törvényszék.
Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt a számítógép rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas. Az ítélőtábla eljárása Az ítélőtábla elutasította az alperes igazolási kérelmét és így az alperes elkésett fellebbezését is. Megállapította, hogy a törvényszék ítélete az alperesnek 2017. július 24-én szabályszerűen kézbesítésre került, és tekintettel a törvénykezési szünetre, a fellebbezési határidő 2017. augusztus 21-én nyílt meg, a fellebbezést 2017. szeptember 4-éig lehetett előterjeszteni. Az ügyben a régi Pp. rendelkezései irányadóak, a törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a fél válassza meg, hogy elektronikus kapcsolattartást szeretne vagy nem [394/B. § (1) bekezdés], ilyenkor az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli az a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki…
Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság nyomozási bírójának döntését másodfokon megváltoztatva a Szegedi Törvényszék megszüntette Czeglédy Csaba letartóztatását, és elrendelte a gyanúsított bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék büntető kollégiumának vezetője.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. a fiatal tehetségek elkötelezett támogatójaként pályázatot ír ki fiatal munkajogászoknak. A győztesek többek között előadhatnak a XVI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) visszautasítja az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos „megalapozatlan állításait”.
Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a „Stop Soros” törvénycsomagot, mert az sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot – jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság közös állásfoglalásában.