Bejelentkezés Hírlevél

Cikkek

2013. május 23. Életmód

Fontos kérdésnek tekintettem a bíróságok és a nyilvánosság megfelelő kapcsolatát

Hogyan értékeli így visszatekintve a Legfelsőbb Bíróság elnökeként eltöltött éveket? A Legfelsőbb Bíróság elnökévé történő megválasztásom után kezdeményeztem az OIT-ban a bíróságok átvilágítását. Először a lakosság körében egy 1500 fős reprezentatív mintavételre került sor, azután az ügyészek, ügyvédek, szakértők és nyomozók véleményét szereztük be. A 900 fős átvilágításon belül az ügyvédségnél 250 főt interjúvoltak meg. Az utolsó körben 200 bíró mondta el véleményét a feltett kérdésekre. Ezt követően három tudományos intézet – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Pécsi Tudomány Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – tudományos kutatói és egyetemi oktatói végeztek átfogó vizsgálatot a bíróságok, az OIT és az OIT Hivatala tevékenysége értékelése céljából. Az ügyvédség körében lefolytatott kutatás eredménye alapvetően pozitív volt a bíróságok számára. Talán érdemes néhány mondat erejéig kitérni arra, hogy az ügyvédek véleménye mennyit változott azóta. Úgy érzékeltem, hogy bizonyos mértékben romlott a helyzet. A 2006 őszén felerősödött társadalmi válság a bíróságokon is éreztette hatását. Azt tapasztaltam, hogy a 2007-es, 2008-as évben egyre több kifogás érkezett az ügyvédektől. A rossz közérzet a tárgyalások légkörét is befolyásolta. A három tudományos műhely összesen 900 oldalt kitevő…

2013. május 23. Életmód

Egy védőügyvéd nem aludhat nyugodtan, amíg egy kicsi esély van

Ami nem öl meg, az megerősít – ez dr. Jován László egyik kedvenc idézete. A másik egy hajóskapitánytól való, aki szétlőtt vitorlákkal mondta az őt megadásra felszólító ellenségnek, hogy: „Miért? Még el sem kezdtem a harcot”. Ő a jogerős ítéletek után mondja: „Még el sem kezdtem tárgyalni”.

2013. május 23. Életmód

Potsdam palotái, parkjai

Aki Berlinben jár, kiránduljon el a német fővárossal szinte egybeépült szépséges kisvárosba, Potsdamba. Parkokban és palotákban gazdag ez az ezeréves település, melynek neve örökre egybeforrt egy világpolitikai jelentőségű tanácskozással.

2013. május 23. Életmód

1.Via lex – a védelem ifjú katonái

Az állami büntetőgépezet pazarlása, a kirendelt védők és tolmácsok díjazása közötti méltatlanul aránytalan különbségek, a számviteli fegyelem vétségének kiemelése a Btk.-ból, a jogalkotási dömping diktálta szinte követhetetlen tempó, s az ezekből egyenesen következő ellentmondások – csak néhány ama szakmai felvetések közül, melyek manapság a pályakezdő ügyvédeket foglalkoztatják. Mindeközben ugyancsak nekik úgy kell szembenézniük a praxisépítés egzisztenciális kihívásaival, hogy megőrizzék a hivatásrend iránti felelősségüket. Az alábbiakban három fiatal ügyvédet mutatunk be, akik egyaránt vallják: korukbeli pályatársaikkal egyetemben nincsenek könnyű helyzetben, hiszen kiemelt ügyfelek állandó megbízásai híján naponta meg kell küzdeniük a talpon maradásért, miközben szeretnék tisztességgel ellátni védői feladatukat és általában is a rájuk bízott ügyfélképviseletet.

2013. május 23. Életmód

A nemzetközi sportszervezetek rendelkezései gyakorlatban sokszor felülírják a magyar jogszabályokat

Dr. Wenczel Kristóf Budapesten született 1975-ben. A Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE ÁJK-n szerzett diplomát 1999-ben. Hét évet kosárlabdázott az NB I- ben, a MAFC csapatában, de az egyetem után abbahagyta, ma az NB II-es TFSE-ben játszik. Van egy hétéves kislánya, Laura, aki most kezdte az iskolát, és egy egyéves fia, Botond, aki labdaőrült. Angolul és németül felsőfokon beszél és dolgozik, a sportjogi ügyek mellett főleg ingatlanjogi, bányajogi- és szerencsejátékkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Szinte a fél magyar válogatott ügyfele volt, többüknek személyes ügyeit is intézte. Hobbija a foci – minden mennyiségben –, a kosárlabda, a vitorlázás és a bor, az utóbbi években nagyon megkedvelte az amerikai focit a TV-ben. Könyvekben Hermann Hesse munkáit és a történelmi könyveket kedveli. Filmben számára nem is lehet kérdés, hogy a Keresztapa trilógia a kedvenc.

2013. május 23. Életmód

Vitorláskikötők a Balatonon

A Balatoni Hajózási Zrt. és jogelődjei által üzemeltetett kikötők építésük után folyamatosan menedéket kínáltak a vitorlás kishajóknak is. Rendezett kikötésük feltételeinek megteremtése és a sporthajó-kikötők nagyobb arányú fejlesztése azonban csak az 1980-as évek elején kezdődött meg, ekkor közel 700 hajót tudtunk kikötőinkben elhelyezni. Ez a szám 1994-re elérte az 1000-et. Nagyobb kikötőinkben a vitorlázókat kiszolgáló vizesblokkokat építettünk, növeltük a kikötőhelyeken nyújtott szolgáltatásokat farcölöpös kikötési és áramvételezési lehetőséggel, parti darukat telepítettünk, bővítettük a hajók téli tárolásának és javításának lehetőségét. A kikötők felügyeletét kikötőmesterek látják el.

2013. május 23. Életmód

Egy úr Újpestről

Negyvenéves aktív érdekvédelmi tevékenység után jövő évtől saját praxisába „vonulna vissza” Somos András, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára. Leginkább azonban unokáinak szentelné ideje jórészét az 1965 óta Újpesten praktizáló, lokálpatrióta ügyvéd, aki pályára kerülését s az azzal szinte egy időben történt kamarai bevezettetését is édesapjának köszönheti. A főtitkár csaknem harminc boldog évet töltött első – és a sajátján kívül mindmáig egyetlen – munkahelyén, az újpesti 41. számú Ügyvédi Irodában. A politika szele nem érintette meg, jóllehet a rendszerváltás után meglepő aktivitást mutattak az egykori kockásabroszos éttermi „csibészségek kiagyalóiból” képviselővé vagy miniszterré lett egykori „41”-es kollégái, barátai. Dr. Somos András, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára 1962-ben az ELTE-n szerzett diplomát. 1965 óta dolgozik ügyvédként, 1994-ig a 41. számú Ügyvédi Iroda tagjaként, majd 1995-ben megalapítja a Somos és Társai Ügyvédi Irodát. 2004-től tölti be a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkári tisztségét. Ügyvédi munkásságát 1989-ben Kíváló ügyvéd címmel, 1995-ben Eötvös-díjjal, majd 2007-ben „Ügyvédségért” oklevéllel ismerték el. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemérem Lovagkeresztjét. Az Újpesti Közművelődési Kör vezetője, az UTE Baráti Kör társadalmi elnöke, Újpest díszpolgára. 2001 óta oktat az ELTE Jogtudományi Karán, egyetemi…

2013. május 23. Életmód

Tó a felhők között – I. rész

Gyerekkorom regényei közül több is mesélt a titokzatos, kincsekkel teli tóról, amelyet mindenáron meg akartam nézni. May Károly és Verne Gyula keltette fel érdeklődésem, amit csak erősített Dr. Balázs Dénes több útleírása is. A lehetőségre sokáig kellett várnom, de egy szerveződő Peru–Bolívia túra programjába szerencsére bekerült ez a páratlan látnivaló.

2013. május 23. Életmód

A küzdősport híve

35 éve van a pályán. Ahhoz képest, hogy a véletlennek köszönhetően lett ügyvéd, mégis csak elmondhatja magáról, hogy elismert és sikeres ügyvéd, hiszen a szakma több díjjal is jutalmazta. 2001-ben a Magyar Ügyvédi Kamara Kiváló Ügyvéd plakettel tüntette ki, majd 2004-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara Eötvös Károly díjjal jutalmazta a munkásságát. Dr. Fekete Tamás1971-ben az ELTE Jogi Karán diplomázott, 1974 óta dolgozik egyéni ügyvédként. 2002-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetén gazdasági büntetőjogi szakjogász diplomát szerzett. Klasszikus ügyvédi tevékenységet folytat, szakterülete a gazdasági büntetőjog, családi jog, polgári jog, munkajog, ingatlanjog. 1992 óta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, 1997 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottság elnöke. Cenzor, ügyvédjelölteknek tart előadást az etikáról, fegyelemről, a hivatásról. 2001-ben Kiváló Ügyvéd, 2004-ben Eötvös Károly-díjjal tüntették ki. Kedvenc étele a saját készítésű rakott krumpli, meg a rák és a kagyló minden mennyiségben. Szabadidejében táncol, horgászik, szenvedélyes bélyeggyűjtő. Sportban a labdajátékokat, zenében a rock&rollt kedveli. 2 fia van, mindkettő informatikus. Gyermekkorom óta rendőrnyomozó szerettem volna lenni, nagyon érdekeltek a nemzetközi műkincsekkel kapcsolatos bűnügyek. A jogi egyetem elvégzése után nem tudtam igazából, hogy mi az a…

2013. május 23. Életmód

A ius primae noctis megjelenése a munkajogban?

„A régi földesuraknak nagy jogaik voltak. Ki győzné azokat elszámlálni? A szó szoros értelmében osztozkodtak a királyokkal, sőt némelyekben talán felül is haladták: nekik jutott több. A jus gladiival, a pallosjoggal, széltiben éltek a nagyurak. Egy Krucsay még e század elején nyakaztatta le saját hites nejét, született Pogány Karolinát. A Kállayak és Balassák néha egyetlen rossz szeszélyért oltottak ki emberi életet – törvényesen. Óriási jog volt a pallos hatalma, aminő csak királyokat illethet meg, s mégsem ez volt a legnagyobb joguk. Akadt még nagyobb is ennél: »a jus primae noctis«. A kiskirályok, a gőgös nemesek nem elégedtek meg, hogy az uralkodóktól minduntalan több jogot csikarjanak ki. Telhetetlenségükben rámentek az Istenre, s annak a dolgát is megszabályozták. Mikor az oltárnál elmondta a jobbágylegénynek a jobbágyleány a holtomiglant, ami ettől a perctől kezdve a koporsó bezártáig számít, s az Isten rámondotta szolgája által az »ament«, még joga volt a hűbérurak unokájának odalépni, és így szólni: »Ennek a hosszú időnek enyém legyen a legeleje.« Ez volt a jus primae noctis. Középkori maradvány, mely azon alapult, hogy föld és jobbágy egyformán tulajdona a földesúrnak, azt teheti vele, amit akar. A jogtudósok így magyarázták, a hatalom is megvolt hozzá, de becsületes ember nem élt vele. Csakhogy a régi jó világban sem volt ám mindenki becsületes. Azonkívül a szenvedélyt sem szabad számításon kívül hagyni. Hát még a parasztleányok szépségét? Uraim és hölgyeim, higyjék meg (önök, uraim, tudom, el is hiszik), vannak enyhítő körülmények, melyek e barbárságot, ha nem is igazolják, de legalább megértetik.” (Mikszáth K.: Ius primae noctis)