Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.
A szerzők alábbi írásukban a felszámolási kérelem alapjául szolgáló szerződés vitatásának problémáit elemzik.
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény viszonylag keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a magyar állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.
Az alábbi cikkben a szerzők a részvényekre elrendelt vagyonelkobzás miatt kirendelt zárgondnok jogosítványainak korlátait elemzik.
A jogsértő bizonyítási eszközök vonatkozásában az új Pp. – szemben a korábbival – konkrét rendelkezésekkel ad iránymutatást a felek és a bíróság részére. Vajon elérkezett az „ablakon befújt” okiratok alkonya?
A szerző az alábbi írásban a bizalomvesztésre való hivatkozásra alapozott szavatossági költségtérítési igényt veszi górcső alá.
A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.
Az alábbiakban a szerzők az előhaszonbérlői kötelezettségeket értelmezik erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén.
A cégek nyilvántartásba vételére, valamint a cégjegyzéki adatok változásának bejegyzésére irányuló nem-peres eljárások során – mindenki által ismerten – a bizonyítás korlátozott, ugyanis a cégtörvény rendelkezése alapján eme eljárásokban kizárólag okirati bizonyítás folytatható le.
Kiemelt odafigyelést igényel az új Pp. a keresetlevelek összeállítása során.
