Bejegyzések elévülés címkével


Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot
2020. február 25. Szakma

Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot

A szabálysértési eljárásról legtöbbeknek a közlekedési szabályok megsértése jut eszébe, azonban szabálysértés sok más módon is elkövethető. Melyek a tipikus szabálysértések, hogy juthat el valaki egy egyszerű bírságtól az elzárásig és miként érinti ez a gyermekeket és a fiatalkorúakat? Az OBH dr. Fekecs Beátát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíráját kérdezte a témában.

Az objektív felelősség nem ismer határokat
2020. január 6. Világjogász

Az objektív felelősség nem ismer határokat

Az EUB döntése szerint a jogorvoslat, ill. a fikció megdöntésének lehetőségével kellő mértékben érvényesülnek a büntetőjog alkotmányos elvei, így az objektív felelősség elve összhangban áll az Európai Alapjogi Chartával, ezért az azon alapuló határozatokat végre kell hajtani.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. október 29. A jövő jogásza

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

A kábítószer birtoklása bűntette elévülésének kezdete
2019. augusztus 23. Szakma

A kábítószer birtoklása bűntette elévülésének kezdete

Ami a tényállást illeti, a terhelt kizárólagosan használatában lévő tanyán 2015. május 21-én tartott rendőrségi házkutatás során a terhelt által ismeretlen időpontban és körülmények között megszerzett jelentős mennyiség alsó határának több mint tizenháromszorosát elérő heroint találtak.   Az első- és másodfokú eljárás A terheltet a törvényszék bűnösnek találta kábítószer birtoklásának bűntettében, amit az ítélőtábla is helybenhagyott.   A felülvizsgálati kérelem Felülvizsgálati indítványában a terhelt azt emelte ki, hogy az eljárás során a bűncselekmény elkövetési idejét nem tudták megállapítani. Sérelmezte, hogy nem bizonyították, hogy a kábítószer mikor készülhetett, mikor és milyen körülmények között került a megtalálási helyére. Így az lehetett több évtizede (harminc-negyven éve) is, ám az elévülést nem vizsgálták. Kérelmében felmentését indítványozta bizonyítottság hiányában. A Legfőbb Ügyészség alaptalannak találta az indítványt. Kiemelte, hogy a terhelt tudott a kábítószerről, azt szándékosan birtokában tartotta, ezért a bűnösségének megállapításával nem valósult meg anyagi jogi szabálysértés. Álláspontja szerint a terhelt terhére rótt állapot-bűncselekmény a rendőrségi házkutatás napjáig tartott. Ez jelenti a tizenöt éves elévülési idő kezdetét, amit (első eljárási cselekményként) a nyomozás elrendelése megszakított. Ily módon nem alapos a bűnösség elévülés ellenére történő megállapítására…

Szavazással is követhet el hűtlen kezelést a képviselő
2019. május 10. Napi

Szavazással is követhet el hűtlen kezelést a képviselő

A Kúria kifejtette, hogy ha egy önkormányzati képviselő a versenyeztetésre vonatkozó törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával, annak elmaradásával igenlően szavaz egy önkormányzati ingatlan eladásáról, azzal egyidejűleg belenyugszik az áron alul történő értékesítés (vagyonvesztés) lehetőségének bekövetkezésébe, és nem pedig könnyelműen bízik annak elmaradásában.

20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria
2019. március 12. Napi

20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria

A rendelkezésre álló peradatok alátámasztották a keresettel érvényesített követelést érintő részleges jogutódlást, és az alperes alappal emelt elévülési kifogást. Az elévüléstől függetlenül a felperes biztatási kár címén érdemben sem tarthatott igényt a kereset tárgyává tett követelésekre.

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél
2018. november 16. Szakma

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél

Ami a tényállást illeti, a felperes a 2006. szeptember 20-án hajnalban a Budapest VIII. kerületében egy agresszív csoport tagjaként különféle tárgyakat dobott a kivezényelt rendőrökre, ami miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elrendelte előzetes letartóztatását, majd bűnösnek mondta ki társtettesként, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. A felperes előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartalmáig (2 év 6 hónap) fenntartotta. A Fővárosi Bíróság a felperes előzetes letartóztatását 2006. október 26-án megszüntette, majd megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a szabadságvesztés-büntetést kettő évre enyhítette, annak végrehajtását négyévi próbaidőre felfüggesztette. 2011-ben a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény (Semmisségi törvény) szerint a 2006. szeptember 18. és október 24. között, Magyarország területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte [1. §]. A törvény hatására a PKKB semmissé nyilvánította a felperes bűnösségét kimondó és a felperessel szemben büntetést…