A mesterséges intelligencia hatása a magyar munkaerőpiacra
A mesterséges intelligencia térhódítása három hullámban várható 2030-ig és akár 900.000 magyar munkahelyet is érinthet.
Bejegyzések mesterséges intelligencia címkével
Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal
Korábban még egyetlen magyar csapatnak sem sikerült a mostanihoz hasonló sikert elérnie az EJTN által szervezett THEMIS versenyen. A dr. Gyuranecz Franciska, dr. Papp Dorottya és dr. Krausz Bernadett fogalmazókból álló trió Bulgáriában, Szófiában megnyerte a „D” elődöntőt, prezentációjukkal pedig hazavihették a legjobb vizuális előadásmódnak járó különdíjat is.
Első helyen végzett a magyar csapat a THEMIS D elődöntőn
Megnyerte a magyar bírósági fogalmazókból álló csapat az EJTN által szervezett THEMIS D elődöntőt, ezzel minden idők legsikeresebb magyar szereplését könyvelhetik el maguknak.
Digitális innováció az EU-ban
Az EU a közadatok hozzáférhetőségének javításával, a nagy értékű adatkészletek – térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok – díjmentes, automatizált elérésének biztosításával ösztönzi a digitális innovációt
A versenyjognak is alkalmazkodnia kell a 21. század összetett kihívásaihoz
A versenyjog „forró” témáit járta körül a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Versenyjogi Egyesület közös szervezésében zajló III. Magyar Versenyjogi Fórum.
A digitális átalakulás hatása az uniós tagországok munkaerőpiacára
Az Európai Bizottság egy közelmúltban rendezett brüsszeli, a Munka jövője című magas szintű konferenciáján például kiderült, hogy az automatizáció miatti aggodalmakban van néhány tévhit – ám kijelenthetjük, hogy ezek tisztázása után sem valami megnyugtató a helyzet.
A britek a bizalmi adatvagyon-kezelés lehetőségeit kutatják
Az Open Data Institute (ODI) az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciáért felelős kormányirodájával és az Innovat UK-vel együttműködésben saját kutatásaira alapozva hozta nyilvánosságra jelentését a bizalmi adatvagyon-kezelés, mint az adatgondnokság új megközelítésének lehetőségeiről, kihívásairól és korai tapasztalatairól.
Lehet egy algoritmus rasszista?
Ügyvédek arra figyelmeztettek, hogy körültekintően használjuk a különböző algoritmusokat, mert könnyen előfordulhat, hogy elfogultan lettek megírva, ezért mindig ellenőrizzük az eredményeket.
Amerikában az MI alapú jogi szoftverek hatékonyságát kutatják
A kutatásban azt vizsgálják majd, hogy a szoftver milyen problémát akar megoldani és azt mennyire hatékonyan teszi.
Mesterséges intelligencia és szerzői jog
Isaac Asimov 1976-os „Kétszáz éves ember” („Bicentennial Man”) – majd az annak alapján készült, Asimov és Robert Silverberg 1992-es „A pozitron-ember” – című írásában Andrew (NDR-113), a háztartási robot emberré válásának rögös, két évszázados folyamatát ismerhetjük meg. Az 1999-ben Robin Williams főszereplésével megfilmesített alkotás Asimov robotvilágának egyik legérdekesebb darabja, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az érzelem és értelem, a rabszolgaság és szabadság, szerelem, humanizmus, szellemi kreativitás. A történet egyik fontos eleme, hogy Andrew a háztartási feladatainak kötelességszerű teljesítése mellett örömét leli a fafaragásban. Ennek eredményeként olyan kreatív alkotásokat hoz létre (például kakukkos órákat), amelyeket a robot tulajdonosa, Richard Martin részben Andrew javára értékesít. A rendkívül szerteágazó, összességében a „mi az ember” kérdésre választ kereső mű így egy apró szeletében a szerzői jog és a mesterséges intelligenciával rendelkező, önmagát folyamatosan fejlesztő robot viszonyrendszerét is körbejárja. Ha Asimov robot-világa valósággá válna és a szerzői jog jelenlegi paradigmája fennmaradna, Andew egyáltalán nem rendelkezhetne szerzői jogokkal. A szerzői jog jellegéből adódóan csak az emberek kreatív alkotásait védi. (Érdekes vita alapja lehet, hogy a történet szerint Andrew emberként hunyt el, miután pozitron agyának élő szövetre…