Bejegyzések mesterséges intelligencia címkével


Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal
2019. július 24. A jövő jogásza

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal

Korábban még egyetlen magyar csapatnak sem sikerült a mostanihoz hasonló sikert elérnie az EJTN által szervezett THEMIS versenyen. A dr. Gyuranecz Franciska, dr. Papp Dorottya és dr. Krausz Bernadett fogalmazókból álló trió Bulgáriában, Szófiában megnyerte a „D” elődöntőt, prezentációjukkal pedig hazavihették a legjobb vizuális előadásmódnak járó különdíjat is.

Digitális innováció az EU-ban
2019. június 13. Napi

Digitális innováció az EU-ban

Az EU a közadatok hozzáférhetőségének javításával, a nagy értékű adatkészletek – térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok – díjmentes, automatizált elérésének biztosításával ösztönzi a digitális innovációt

A britek a bizalmi adatvagyon-kezelés lehetőségeit kutatják
2019. április 25. Napi

A britek a bizalmi adatvagyon-kezelés lehetőségeit kutatják

Az Open Data Institute (ODI) az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciáért felelős kormányirodájával és az Innovat UK-vel együttműködésben saját kutatásaira alapozva hozta nyilvánosságra jelentését a bizalmi adatvagyon-kezelés, mint az adatgondnokság új megközelítésének lehetőségeiről, kihívásairól és korai tapasztalatairól.

Lehet egy algoritmus rasszista?
2019. március 12. Napi

Lehet egy algoritmus rasszista?

Ügyvédek arra figyelmeztettek, hogy körültekintően használjuk a különböző algoritmusokat, mert könnyen előfordulhat, hogy elfogultan lettek megírva, ezért mindig ellenőrizzük az eredményeket.

Mesterséges intelligencia és szerzői jog
2019. február 18. Cégvilág

Mesterséges intelligencia és szerzői jog

Isaac Asimov 1976-os „Kétszáz éves ember” („Bicentennial Man”) – majd az annak alapján készült, Asimov és Robert Silverberg 1992-es „A pozitron-ember” – című írásában Andrew (NDR-113), a háztartási robot emberré válásának rögös, két évszázados folyamatát ismerhetjük meg. Az 1999-ben Robin Williams főszereplésével megfilmesített alkotás Asimov robotvilágának egyik legérdekesebb darabja, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az érzelem és értelem, a rabszolgaság és szabadság, szerelem, humanizmus, szellemi kreativitás. A történet egyik fontos eleme, hogy Andrew a háztartási feladatainak kötelességszerű teljesítése mellett örömét leli a fafaragásban. Ennek eredményeként olyan kreatív alkotásokat hoz létre (például kakukkos órákat), amelyeket a robot tulajdonosa, Richard Martin részben Andrew javára értékesít. A rendkívül szerteágazó, összességében a „mi az ember” kérdésre választ kereső mű így egy apró szeletében a szerzői jog és a mesterséges intelligenciával rendelkező, önmagát folyamatosan fejlesztő robot viszonyrendszerét is körbejárja. Ha Asimov robot-világa valósággá válna és a szerzői jog jelenlegi paradigmája fennmaradna, Andew egyáltalán nem rendelkezhetne szerzői jogokkal. A szerzői jog jellegéből adódóan csak az emberek kreatív alkotásait védi. (Érdekes vita alapja lehet, hogy a történet szerint Andrew emberként hunyt el, miután pozitron agyának élő szövetre…