Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése érdekében a Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.
A Kúria szerint a törvény kifejezetten nem írja elő a munkáltatónak, hogy a munkaidő-nyilvántartást a munkavégzés helyszínén tartsa, ugyanakkor azt objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellenőrzését lehetővé tévő módon kell vezetnie.
A rugalmas munkaidő-beosztási formák egyre népszerűbbek. Mint köztudott, a pandémia idején megugrott a home office-ban illetve távmunkában dolgozók száma is, mely munkavégzési forma gyakran – ámde nem szükségszerűen – együtt járt azzal, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás terén is szabadabb kezet kapott. A cégek jelentős része – rezsikiadásainak csökkentése, más hatékonysági szempontok vagy a munkavállalók elégedettségének javítása végett – a járványhelyzettől függetlenül is fenntartotta az otthonról történő munkavégzés illetve a rugalmas munkaidő-beosztási rendszerek alkalmazását. A kötetlen munkaidő nemcsak a munkavállalónak lehet kedvezőbb, az életszervezésre nagyobb teret biztosító munkavégzési forma, hanem a munkáltató számára is jelentős adminisztratív könnyebbséget eredményez (különösen: nem kell munkaidő-beosztásokat készíteni, azok jogszerűségére figyelni, azokat szabályszerűen és időben közölni, a rendes és a rendkívüli munkaidőt nyilvántartani). Fontos azonban odafigyelni arra, hogy miként kerülhet sor szabályosan a kötetlen munkaidő bevezetésére. Ugyanígy körültekintést igényel, hogy hogyan lehet eltérni a kötetlen munkarendtől azokban az esetekben, melyekben a kötetlenséget jogszabály írja elő. Az ebbéli szabálytalanságok ugyanis ahhoz vezethetnek, hogy a munkáltató tévesen abban a hiszemben lesz, hogy a fent említett adminisztratív mentesülések rá is vonatkoznak, ezeknek nem tesz eleget, így később az ezek elmulasztásából eredő következmények őt sújtják.
A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az munka törvénykönyvéből (Mt.) származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből, kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A viták e típusa a munkaügyi jogvita.
A szakszervezeti tisztségviselő a kollektív élet kulcsszereplője az adott munkáltatónál, így e megbízatására tekintettel különleges munkajogi védelemben részesül a munkáltató olyan egyoldalú intézkedéseivel szemben, amelyek kiszakíthatják abból a kollektívából, ahol érdekképviseletei feladatait betölti. A munkajogi védelem nem minden tisztségviselőt illet meg, a védett személyek száma a munkavállalói létszámtól függ.
A munkavállalói magatartás, a munkavállalói közrehatás befolyásolja a munkáltató munkajogi kárfelelősségének alakulását azzal, hogy két ponton kapcsolódik a felelősséghez. Az egyik kapcsolódási pont a kártérítési felelősség alóli mentesülés körében jelenik meg. A másik pont pedig a kármegosztás.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
Néhány gyakorlati tudnivaló a munkavállaló tartós távolléte utáni visszatérésének szabályairól.
A munkajogi compliance része, hogy egy vállalat HR-szervezetének szorgalmaznia kell a társaság belső előírásainak megalkotását, majd biztosítania annak érvényesítését is.
Tízpontos követeléscsomaggal várja az új kormányt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nemcsak a hosszú évek alatt felgyűlt problémák megoldására, hanem az elmúlt 12 évben a munkavállalók ellen elkövetett, zömében szándékos vétségek haladéktalan jóvátételére is felszólítja a Fidesz-kormányt. A szövetség egyebek között érdemi párbeszédet sürget, s ennek stabilitásához alkotmányos garanciákat kér.
