Bejegyzések Wolters Kluwer Hungary Kft. címkével

A MOKK és a Wolters Kluwer tovább erősíti a közjegyzők munkáját támogató, digitális jogi adatbázis-szolgáltatás megoldásait – (X)
2020. június 24. A jövő jogásza

A MOKK és a Wolters Kluwer tovább erősíti a közjegyzők munkáját támogató, digitális jogi adatbázis-szolgáltatás megoldásait – (X)

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és a Wolters Kluwer Hungary Kft. (WK Hungary) közösen nyújt mostantól megoldásokat és eszközöket a Közjegyző Jogtár® felhasználói számára a digitális jogi kultúra és munkavégzés erősítése területén – jelentette ki Dr. Tóth Ádám a MOKK elnöke és Kézdi Katalin a WK Hungary ügyvezető igazgatója közös sajtóközleményükben.

Mit tud, és miért jó a podcast?
2020. június 19. Életmód

Mit tud, és miért jó a podcast?

Egyre többen kerülünk az új hangzóformátum bűvkörébe, minden előnyével, bárhol, bármikor. 2020 májusában jelent meg kiadónk első ilyen darabja, a Jogtár® szerkesztőségi podcast.

Tőkey Balázs: A nem tulajdonostól való szerzés
2020. március 17. Szakma

Tőkey Balázs: A nem tulajdonostól való szerzés

A nem tulajdonostól való szerzésnek két olyan esete is van, amely mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés vizsgálható. Az első a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés szabálya, a másik pedig a tulajdonjog-fenntartás ellenére történő értékesítés. Az előbbi, dologi jogi jogintézményre az adásvétellel és a tulajdonjog-fenntartással való szoros összefüggéseire tekintettel térünk ki a következő pontban.

2020. március 13. Szakma

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései – és büntetőjog

A pénzügyi fogyasztóvédelem a fogyasztóvédelem dinamikusan fejlődő, folyamatosan formálódó területe, melynek rendszere, dogmatikai alapjai – a történeti előképek ellenére – nem szilárdultak meg. Napjainkban is mozgásban vannak egyes alapfogalmai, alapvető jogszabályai, szabályozási tárgykörének határai és az érvényesülését hivatott szervezetrendszer is.

A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban
2020. március 11. Szakma

A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban

A szerző a szerződésmódosítás kérdéskörének átfogó feldolgozására tesz kísérletet, és végig vezeti az olvasót a szerződés felek általi módosításától kezdve a bírói szerződésmódosításon keresztül egészen a jogalkotói akarattal eszközölt szerződésváltoztatásig.

Az érvelés ifjú kiválóságai
2019. november 20. A jövő jogásza

Az érvelés ifjú kiválóságai

Múlt csütörtökön zárult a hatodik Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny, az alábbiakban a megmérettetés döntőseivel készült interjúinkat olvashatják. Abban mind a négy díjazott egyetért, hogy joghallgatóként – helyezéstől függetlenül – érdemes volt kipróbálnia magát egy ilyen nívós magánjogi versenyen.

„Egy briliáns elme iránytűje” – Terítéken az érvelés művészete
2019. november 15. A jövő jogásza

„Egy briliáns elme iránytűje” – Terítéken az érvelés művészete

Szopkó Rebeka, az ELTE negyedéves hallgatója nyerte az idei, immár a hatodik Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, mely emléket állít e jogászi műfaj kiváló, néhai művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek. A vetélkedő célja, hogy támogassa a névadóhoz hasonló tehetségű fiatal jogászokat, amit az érvelési verseny megrendezésével és a kapcsolódó díjazással szeretne elérni.

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon
2019. február 23. Szakma

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon

Tegnap este elkezdődött a történelem legnagyobb jogi hackathonja a világ számtalan országában, városában. Magyarországon este 6 órakor nyitották meg a II. Global Legal Hackathon budapesti fordulóját. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a KPMG Legal társszervezésében életre hívott versenyre összesen 45 résztvevő, 9 csapatba szerveződve regisztrált. Az idei év technikai főtámogatója a Microsoft, de számos szponzor növeli az esemény színvonalát (Ars Boni, Dentons Réczicza Law Firm, Elsa, Everprove, iCentre, Invitech, Ivanics Csoport (Volvo), IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért, Loginet, ProLawyer Consulting, Red Bull, SMART PR, Szecskay Ügyvédi Iroda).   A 2018-as, a Wolters Kluwer által szervezett magyarországi fordulón győztes csapat, a Closers bejutott a világ minden tájáról kiválasztott legjobb 14 csapat közé, így április 21-én, New Yorkban a Revealu projekttel képviselték hazánkat a Global Legal Hackathon végső fináléjában, ahonnan az első díjat hozták végül el. A szervezők remélik, a 2019-es év a hasonló innovatív tehetségek felfedezésének és szakmai karrierjük megalapozásának éve lesz.   Az idei verseny különlegesnek és példaértékűnek tekinthető abból a szempontból, hogy a szervezők missziójuknak tekintik, hogy minél több nő és női vezető bizonyíthasson a jogi innováció /…

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján
2019. február 19. Szakma

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján

Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására. Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens) a felperes, Dr. Tamási Artúr (ügyvéd) pedig az alperes jogi képviselőjének szerepében játszották el fiktív jogeseteken keresztül, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak egy perfelvételi tárgyalás során. A perszimulációs előadás lényege – ahogyan azt hangsúlyozták is –, hogy funkciójának megfelelően a rendes tárgyalásokhoz képest bőbeszédűbben, többet magyarázva, a bírói kitanítás eszközét többször igénybe véve segítsék a hallgatóság megértését. Háromféle perfelvételi tárgyalást adtak elő, ebből emelünk most ki néhány érdekességet az új Pp. kapcsán. Meg kell jegyezni, hogy a perszimuláció idején még csak néhány hónapja volt hatályban a törvény, és ahogy azt Dr. Wallacher Lajos megjegyezte, legjobb tudomásuk szerint ez az…

Mesterséges intelligencia és szerzői jog
2019. február 18. Cégvilág

Mesterséges intelligencia és szerzői jog

Isaac Asimov 1976-os „Kétszáz éves ember” („Bicentennial Man”) – majd az annak alapján készült, Asimov és Robert Silverberg 1992-es „A pozitron-ember” – című írásában Andrew (NDR-113), a háztartási robot emberré válásának rögös, két évszázados folyamatát ismerhetjük meg. Az 1999-ben Robin Williams főszereplésével megfilmesített alkotás Asimov robotvilágának egyik legérdekesebb darabja, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az érzelem és értelem, a rabszolgaság és szabadság, szerelem, humanizmus, szellemi kreativitás. A történet egyik fontos eleme, hogy Andrew a háztartási feladatainak kötelességszerű teljesítése mellett örömét leli a fafaragásban. Ennek eredményeként olyan kreatív alkotásokat hoz létre (például kakukkos órákat), amelyeket a robot tulajdonosa, Richard Martin részben Andrew javára értékesít. A rendkívül szerteágazó, összességében a „mi az ember” kérdésre választ kereső mű így egy apró szeletében a szerzői jog és a mesterséges intelligenciával rendelkező, önmagát folyamatosan fejlesztő robot viszonyrendszerét is körbejárja. Ha Asimov robot-világa valósággá válna és a szerzői jog jelenlegi paradigmája fennmaradna, Andew egyáltalán nem rendelkezhetne szerzői jogokkal. A szerzői jog jellegéből adódóan csak az emberek kreatív alkotásait védi. (Érdekes vita alapja lehet, hogy a történet szerint Andrew emberként hunyt el, miután pozitron agyának élő szövetre…