Életmód

2013. május 23.

Az Első Magyar Ügyvédnap

A Legfelsőbb Bíróság dísztermében rendezték meg 2008. november 29-én az első Magyar Ügyvédnap szakmai programját. Az élénk sajtóérdeklődéssel kísért esemény jelentőségét mutatta, hogy az ügyvédkollegák mellett megjelentek az állami és közélet jelenlegi és volt reprezentánsai is. Mint ahogy azt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke megnyitójában elmondta, az első 20 év kamarai eredményeinek összegző lezárásaként, és egyben hagyományteremtő céllal került sor az ügyvédek eme ünnepi eseményére. Az aligha vitatható, hogy az ügyvédek társadalmi presztízse – az orvosokéhoz hasonlóan – igen nagy. Ezt hangsúlyozta köszöntőjében Sólyom László köztársasági elnök is, kifejtve, hogy a két hivatást összeköti az is, hogy mindkettő egyszerre szabad és kötött pálya. Trócsányi László alkotmánybíró az ügyvédség alkotmányos szerepéről tartott tartalmas előadást. Ez a nap néhány ügyvéd kolléga számára különleges jelentőséget kapott, hiszen szakmai elismerésben részesültek. Az Ügyvédségért kitüntető címet kapta Probstner Ilona a BÜK fegyelmi bizottságának főmegbízottja, Asbóth Ede a MÜK elnökhelyettese, Csontos János a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnöke és Horváth Jenő, a MÜK korábbi és örökös tiszteletbeli elnöke. Kiváló Ügyvédi munkáért kitüntetésben Láng Péter a Heves Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, Pap Géza a MÜK…

2013. május 23.

II. Magyar Ügyvéd Nap

2009. november 21-én 11 órakor a Legfelsőbb Bíróság dísztermében rendezték meg a II. Magyar Ügyvéd Napot, amelyen az ügyvédség színe-java mellett a közjegyzői kamara, a végrehajtói kamara és a könyvvizsgálói kamara tagjai is jelen voltak. A díszvendégek között üdvözölhettük többek között dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökét; dr. Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét; dr. Kovács Tamás legfőbb ügyészt; dr. Balsai István és dr. Takács Albert volt igazságügy-minisztereket. A 2009-es év díjazottjaiDeák Ferenc Jogászdíjban részesült:Dr. Dornbach Alajos Dr. Kónya Imre Az Ügyvédségért Kitüntető Címben részesült:Dr. Balogh Béla Dr. Csákabonyi Balázs Dr. Écsi Béla Kiváló Ügyvédi Munkáért Kitüntető Jelvényt vehette át:Dr. Goda Gyula Dr. Juhász István Dr. Izsák Péter Dr. Leposa Marianna Dr. Nagy Péter Ügyvédjelölti Országos Perbeszédverseny díjazottjai: 1. hely (megosztott):Dr. Budai István, Debreceni Ügyvédi Kamara Dr. Kiss Gábor, Budapesti Ügyvédi Kamara 3. hely: Dr. Mészáros Emese Ágnes, Budapesti Ügyvédi Kamara A Magyar Ügyvédi Kamara által joghallgatóknak kiírt pályázat díjazottjai:1. díj: Molnár Tamás, PTE-ÁJK 2. díj: Csabai Kunigunda, PPKE-JÁK 3. díj: Frölich Balázs, PPKE-JÁK A jeles eseményt dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke nyitotta meg.…

2013. május 23.

A vélemény és a sajtó szabadsága az Alkotmány új 61. §-ában

A Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának cikksorozatát nyitó interjúként Koltay András médiajogásszal beszélgettünk. Dr. Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által benyújtott és 2010. július 6. napján kihirdetett alkotmánymódosítás alapjaiban érintette a vélemény- és sajtószabadság alkotmányos jogát, újraformálta az Alkotmány 61. §-át.

2013. május 23.

Mi fán terem a pótmagánvád?

A konfliktusok során elszenvedett sérelem megtorlása kezdetben az egyénre hárult, aki képességei szerint a saját erejére támaszkodva érvényesíthette érdekeit. Ennek legfontosabb módja a magánharc volt, amit a szemben álló felek ereje, ügyessége döntött el. Később az állam, miután korlátok közé szorította a magánbosszút, átvette a bűncselekmények megtorlásának terhét. Tette ezt azért, hogy ne a sértettnek vagy hozzátartozóinak kelljen az elkövetőt üldöznie, valamint azért, mert a deviáns cselekmények az államra és az egész társadalmi rendre nézve súlyos veszélyt jelentettek. A büntetőjogi felelősség alapja így az egyéni helyett a közösségen esett sérelem lett.

2013. május 23.

Dávid és Góliát kontextusában a parittyának lenni szép feladat

Dr. Kádár András Kristóf 1996-ban az ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén, majd 1999-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 1998–2003 között jogi előadó és nemzetközi programkoordinátor a Magyar Helsinki Bizottságnál, 2003–2005 között ügyvédjelölt Farkas Lilla egyéni ügyvédnél, 2005-ben megalapítja saját ügyvédi irodáját. 2004-től kezdve az Európai Unió független antidiszkriminációs szakértői hálózatának magyar tagja. 2004–2007 között a rasszizmus és idegengyűlölet monitorozására létrehozott európai központ (EUMC) felügyelőbizottságának a Magyar Köztársaság által delegált tagja. 2007-től a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. 2008-tól a Független Rendészeti Panasztestület tagja. 2009–2010 között az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja. Számos publikációja jelent meg a rendészet és fogva tartás emberi jogi aspektusairól, a magyar kirendelt védői rendszer problémáiról, valamint a kisebbségi jogok és az egyenlő bánásmód követelményének témakörében. Angolul felső, németül alapfokon beszél. Egy 7 éves kislány és egy 4 éves kisfiú édesapja, szabadidejét a családjával tölti és a kollégáival közösen alapított zenekarban játszik.

2013. május 23.

Online terrorizmus

Rudolf Steiner szerint „.a fizikai világ mögött és azzal bensőségesen összekapcsolódva egy szellemi-érzékfeletti világ van, és az ember képes arra, hogy bizonyos megismerési erők kifejlesztésével betekintsen ebbe a fizikai világgal összeszövődött érzékfeletti világba.”

2013. május 23.

Az ügyvédet csak egy lépés választja el az operarajongótól

Az operához többféle módon lehet közel kerülni, számomra a gyerekkorom meghatározó élményét jelentette, egy olyan közeget, amelyen keresztül közelítettem később a zene más területeihez, az irodalomhoz, festészethez, és annyi mindenhez, ami az operában, ebben az összművészeti műfajban megjelenik. Ez volt nekem a kályha, a kiindulás – mondta Dr. Szakál Róbert, a korábban bíróként is tevékenykedő, jelenleg főként polgári és gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvéd. „Édesapámnak sok, főként 78-as fordulatszámú, régi normál lemeze volt, ezek között akadt szimfonikus, kamara- és könynyűzene is. Ezek közül engem az opera fogott meg igazán, mondhatni torkon ragadó, elemi erővel. Nyilván az ember alkata is közrejátszik ebben, hiszen sokan hallanak operát 4-5 éves korukban, de nem mindenkire hat egyformán.”

2013. május 23.

Az ingatlan-nyilvántartás gyakorlati kérdései és problémái

Dr. Kurucz Mihály Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1981-ben. A diploma megszerzése óta az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanára. Az állam- és jogtudományi doktori fokozatot telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási jogi disszertációval szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-tól 2004-ig a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Kereskedelmi Jogi Tanszékének tantárgyfelelős oktatója. 2001-től 2007-ig a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán az Általános Jogi Tanszék tanszékvezetője. Oktatási tevékenysége elsősorban az anyagi és alaki telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási jogra, továbbá az ingatlanjogra, emellett az agrár-, illetőleg környezetvédelmi jogra összpontosul. A jogi kari alapképzésben kötelező alternatív tárgyként az ingatlan-nyilvántartási jogot, a Bsc képzésben kötelező alaptárgyként tanít ingatlanjogot és ingatlan-nyilvántartási jogot. A posztgraduális képzésben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében, az ingatlanforgalmi szakjogász szakon telekkönyvi és ingatlan-nyilvántartási jogot ad elő. Emellett egy évig a PPKE Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézet ingatlanforgalmi szakjogász szakán gondozta az ingatlan-nyilvántartási jog oktatását. 2008. szeptember 1-jétől az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében, az ingatlanforgalmi szakjogász szak vezetőjeként szervezi a posztgraduális képzést. 1993-tól folytat ügyvédi joggyakorlatot az ingatlan-nyilvántartási, földmérési, közigazgatási kártérítési perek területén. Ügyvédi tevékenységem több, mint szakosodott,…

2013. május 23.

Ügyvéd és nő

2008-ban az ÜgyvédVilág magazin az Eötvös Károly díja kapcsán kereste meg Önt. Mi történt az elmúlt években? Milyen változások léptek fel az életében?