Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Tévesen címzett kereset visszautasítása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogi képviselővel eljáró felperes által az illetékes közigazgatási szerv helyett közvetlenül a bíróság előtt előterjesztett keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján vissza kell utasítani.
Az alperes a felperest mint az egészségkárosodásért felelőst – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-a alkalmazásával – közúti balesettel okozott egészségkárosodás okán rokkantsági ellátás megtérítésére kötelezte.
A határozat jogorvoslati tájékoztatása szerint az ügyfél a közléstől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a székhelye (telephelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz, melyet illetékmentesen három példányban az alpereshez kell benyújtani. A felperes jogi képviselővel eljárva közvetlenül a bíróságon terjesztett elő keresetlevelet az alperes határozatával szemben.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította, arra hivatkozva, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 39. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére azt a felperes nem az illetékes közigazgatási szervnél terjesztette elő. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria megalapozatlannak találta.
A nem vitatott tényadatok szerint a jogi képviselővel eljáró felperes a jogszabályoknak megfelelő jogorvoslati tájékoztatás ellenére tévesen közvetlenül a bíróságon terjesztette elő a keresetlevelét, az illetékes közigazgatási szerv helyett. Az eljárt bíróságoknak abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes esetében mi a jogkövetkezménye az ún. elvétésnek, vagyis annak, ha a keresetlevelet a Kp. 39.§ (1) bekezdésének előírása ellenére közvetlenül a bíróságon terjesztik elő.
Ehhez értelmezni kellett a Kp. 48.§ (1) bekezdés (1) bekezdés l) pontját, melynek a perbeli időben hatályos rendelkezése szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles felperes vagy a jogi képviselő a keresetlevelet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő. E rendelkezés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 618.§-hoz képest eltérő tartalommal szabályozza a keresetlevél előterjesztésére vonatkozó szabályok megszegésének következményeit.
A Pp. 618. §-a ugyanis kifejezetten azt az esetet szabályozza, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (E-ügyintézési tv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, és e tekintetben írja elő – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a keresetlevél visszautasítását.
Ehhez képest a Kp. 48.§ (1) bekezdés l) pontjában meghatározott „nem a jogszabályban meghatározott módon” való előterjesztés ennél tágabb kört szabályoz. A keresetlevél benyújtásának szabályai között a Kp. 39.§ (1) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, a keresetlevél előterjesztése csak így minősül jogszabályszerűnek.
Emellett azonban az E-ügyintézési tv. az elektronikus kapcsolattartásról szóló III. fejezetben, a kapcsolattartás módjaira vonatkozó szabályok között a 16. § (1) bekezdésben előírja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban meghatározott elérhetőségek alkalmazását. Így valósul csak meg az E-ügyintézési tv. 13. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kapcsolattartás, vagyis az, hogy az ügyfél a nyilatkozatát elektronikus úton teszi meg. Ebből következően az elektronikus kapcsolattartás módjába beletartozik a közigazgatási szerv elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségének alkalmazása, azaz a keresetlevél mint elektronikus küldemény közigazgatási szerv elektronikus elérhetőségére való megküldése is.
Ezért a tévesen, közvetlenül a bíróságon előterjesztett keresetlevél visszautasítása jogszabályszerű a Kp. 48.§ (1) bekezdés l) pontja alapján, mert azt a jogi képviselő nem a jogszabályban meghatározottak szerint terjesztette elő.