Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságokról a törvényszékeknek megküldött, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a közigazgatási perrendtartás 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatják meg – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, az alperes a 2019. szeptember 5-én kelt határozatával a felperes által benyújtott kérelmet elutasította. A felperes 2019. október 17-ei keresetlevelében kérte az alperes határozata jogszerűségének vizsgálatát, keresetlevelét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezte, az alperes pedig a keresetlevelet ehhez a bírósághoz továbbította. A peres felek a bíróság illetékességét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2020. április 1-je előtt hatályos szabályaira alapították. A bíróságon az ügy iratait 2019. december 2-án lajstromozták. A bíróság 2020. március 10-én arról tájékoztatta a feleket, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek, 2020. április 1-jétől első fokon az illetékes törvényszék jár el és dönt a közigazgatási jogvitákban.
A bírósági szervezeti változásra figyelemmel az ügy iratanyagát először a Fővárosi Törvényszék elnöke 2020. április 1-jével a Fővárosi Törvényszéknek mint elsőfokú bíróságnak küldte meg, aki az iratanyagot a Pécsi Törvényszéknek küldte, hivatkozva arra, hogy az ügy elbírálására a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos szabálya alapján [a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található – Kp. 13. § (1) bekezdés c) pont] – a felperes lakóhelyére figyelemmel – ez utóbbi bíróság illetékes.
A Pécsi Törvényszék jogerős végzésével megállapította illetékessége hiányát, és a keresetlevelet áttette a Fővárosi Törvényszékhez, mivel meglátása szerint az alperes illetékessége az ország egész területére kiterjed, az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv pedig nem azonosítható a több megyére illetékes közigazgatási szervvel. Így a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabálya nem alkalmazható, ennek hiányában pedig a bíróság illetékességét a az határozza meg, ahol a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósult. Mivel a közigazgatási cselekmény Budapest területén valósult meg, így a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes. A Fővárosi Törvényszék ugyancsak megállapította illetékességének hiányát, és az ügy iratait az illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése érdekében felterjesztette a Kúriára.
A Kúria megállapításai
A Kúria a módosult illetékességi szabályok értelmezése kapcsán felmerült vitát a Fővárosi Törvényszék kijelölésével oldotta fel. Kiemelte, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indult perben e bíróság a Kp. 2020. április 1-je előtt hatályos illetékességi szabályai alapján már megállapította az illetékességét, hiszen a perelőkészítést megkezdte. 2020. április 1-jével a közigazgatási perek fórumrendszere megváltozott: a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnését követően ezekben a perekben a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek és a Kúria jár el. A 2020. március 31-én a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon folyamatban lévő ügyeket a törvényszék elnöke köteles az illetékes törvényszéknek mint elsőfokú bíróságnak megküldeni. Ez valójában egy technikai szabály, az iratmegküldésre a bírósági szervezeti változás miatti jogutódlásra figyelemmel kerül sor, s az a területi illetékességi azonosság szerint illetékes törvényszéknek történő iratmegküldést jelent. Ennek során a törvényszékek elnökei a Kp.-ben szabályozott illetékességi okokat, azok esetleges változását, mivel nem áttételről volt szó, nem vizsgálhatták, így a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. §-ának alkalmazása sem jöhetett szóba. A megküldött ügyekben annak a bírónak kell eljárnia, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően már megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz osztották be.
Hangsúlyozta, hogy a törvényszékek a bírósági szervezeti változás miatt a közigazgatási és munkaügyi bíróságokról megküldött, folyamatban lévő ügyekben is hivatalból vizsgálhatják és vizsgálniuk is kell az illetékességüket, ugyanis a bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Azonban főszabály szerint a bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Márpedig az iratmegküldéssel érintett, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatták meg.
A Kp. kimondja azt is, hogy ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani [Kp. 14. § (3) bekezdés]. Ez a szabály azt jelenti, hogy még az új szabályozás szerint illetékes bíróság sem állapíthatja meg illetékessége hiányát arra hivatkozva, hogy a keresetlevél benyújtásakor nem volt illetékes.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy helytelenül járt el a Fővárosi Törvényszék, amikor újbóli iratmegküldést alkalmazott, és a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályainak felhívásával lényegében illetékessége hiányát állapította meg. Helytelenül járt el ugyanakkor a Pécsi Törvényszék is, amikor az illetékessége hiányát megállapította, mert a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdés c) pontja alapján az adott ügyben ennek a bíróságnak az illetékessége is fennáll [Kp. 14. § (3) bekezdés második mondata].
Az ismertetett döntés (Kúria Kkk.VI.40.067/2020.) a Kúriai Döntések 2021/1. számában 31. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. tv. 13. § (1) bekezdés, 14. § (1), (3) bekezdés, 15. § (1), (3) bekezdés, 157. § (7), (11) bekezdés
