Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 2013. január 1. és 2014. december 31. között hatályos 43. § (4) bekezdése és a Kúria Kfv.VI.35.051/2016/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
A kormány a váltójog egységes hazai szabályrendszerének érvényesítése érdekében törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely a tervek szerint 2018. január 1-től hatályba lép. A Javaslat rendelkezik többek között a váltóperek szabályairól, módosítja a váltódíj mértékét és a fizetés valamint a kiállítás helyét is pontosítja.
A kormány Parlament elé terjesztett javaslata szerint az üzleti titok védelme kikerül a Ptk. rendelkezései közül és egy új jogszabályban biztosítják azt, amely részletesen kidolgozott, átlátható formában tartalmazza az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályozást és növeli az üzleti titok jogintézménye által érintett szektorok hatékonyságát, ezzel ösztönzi az innovációs tevékenységet is.
Alábbi cikkünkben a 2017/177–183. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdésének b) alpontja, valamint az 1. § (4b), (4f) és (4g) bekezdése alaptörvény-ellenes. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
Nemzetközi árufuvarozási szerződés esetén a fuvarozó felel a megbízó felé az általa igénybe vett alfuvarozó által okozott kárért – a Kúria eseti döntése.
Jövő év január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a helyét az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVII. törvény (új ügyvédi törvény) veszi át. Ennek megalkotásakor – a törvény indokolása szerint – a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása és a kamarai tagok azonos tevékenységének azonos módon való kezelése iránti igény vezette a jogalkotót. E szellemben a jogszabály egyik jelentős újítása, hogy az ügyvédi kamarai szervezetrendszerbe integrálja a jogtanácsosokat és a jogi előadókat.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.226/2015/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Kimondta, választottbíróság kikötése esetén a felek önként mondanak le arról, hogy jogvitájukat az állami bíróságok bírálják el.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.10.414/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A bíróság, illetve a bírák pártatlanságának vizsgálata során abból indult ki, hogy a pártatlanságot csak akkor lehet megalapozottan kétségbe vonni, ha a pártatlanság hiányának kézzelfogható jelei merülnének fel az eljárás során.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Kfv.II.37.146/2016/8. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. A taláros testület kimondta: a visszalépés tilalmának elvéből következik, hogy arra az egyedi ügyekben eljáró jogalkalmazóknak is tekintettel kell lenniük, és a környezet és természet védelmének jogszabályokkal garantált szintje egyedi hatósági döntéssel nem rontható le.
