Az EJEB 2014. október 21-ei ítéletében elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog, ezen belül a perek ésszerű időn belül való befejezéséhez való jog, valamint a tulajdon védelméhez való jog megsértése miatt – olvasható az Ars Boni folyóirat cikkében.
A névviseléshez való jog sérelmét jelenti az, ha egy történész saját nevét minden egyéb, egyedi azonosításra vagy megkülönböztetésre alkalmas jelzés nélkül tüntetik fel az ő kutatási témái közé is tartozó írás alatt, miközben nem ő a tényleges szerző, és nézetei sem azonosak a megjelentekkel – így szól a Kúria eseti döntése.
A névviseléshez való jog sérelmét jelenti az, ha egy történész saját nevét minden egyéb, egyedi azonosításra (megkülönböztetésre) alkalmas jelzés nélkül tüntetik fel az ő kutatási témái közé is tartozó írás alatt, miközben nem ő a tényleges szerző, és nézetei sem azonosak a megjelentekkel – a Kúria eseti döntése.
Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra – az EMMI Civil Kapcsolatok Főosztálya összefoglaló anyaga.
A kiskorúak védelme során abból kell kiindulni, hogy nem a felnőttek szintjén értékelik a látottakat, vagyis midig a védendő korosztály kialakulóban lévő értékrendjét kell alapul venni – a Fővárosi Törvényszék eseti döntése.
Beszélgetés dr. Spisák Béla ügyvéddel, okleveles borbírálóval és országos szakértővel, a Vinum Agriense Borlovagrend borkövetével
Jogszabályváltozásra tekintettel a marihuána 2012. január 1. napját megelőzően megállapított 20 és 120 g közötti tiszta THC-tartalmát ezen időpontot követően nem lehet automatikusan a jelentős mennyiség alsó határát meghaladónak tekinteni – a Kúria eseti döntése.
Beszélgetés dr. Spisák Béla ügyvéddel, okleveles borbírálóval és országos szakértővel, a Vinum Agriense Borlovagrend borkövetével.
A zsarolás és az önbíráskodás bűntettének elkövetési magatartásai azonosak, a két bűncselekmény az eltérő célzat alapján határolható el egymástól. A zsarolás célzata a jogtalan haszonszerzés, az önbíráskodásé pedig jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése – a Kúria eseti döntése.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésről szóló iratban a felek erre vonatkozó közös szándékát egyértelműen kifejezésre kell juttatni. Ha a megállapodás nem tartalmazza a felperes ilyen nyilatkozatát és az erre irányuló szándéka a „megállapodás” körülményeiből sem vezethető le, a megszüntetés jogellenes, mert közös megegyezés létrejötte nem állapítható meg – így szól a Kúria egyedi döntése.
