Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal az EU-szabályozás bizonyos elemeit veszi górcső alá.
Az Európai Unió szabályozásáról: előzmények és utószavak
Az MI-stratégia megalkotása – ezzel együtt az MI fogalmának definíciója – korábban, dokumentálhatóan 2015-re nyúlik vissza. A Bizottság anyaga az Európai digitális egységes piaci stratégiáról szólt[1], s bár jó néhány probléma azóta már jogi megoldást nyert (pl. a platformhozzáférés korlátozásának tilalma), a kiinduló elképzelések a közvetlen jogi stratégiát nélkülözték. A stratégia félidős értékelése [2] kimondta, az egységes digitális piac kialakításához stabil jogi környezetre van szükség, ezért jogalkotási prioritásokat jelölt meg. Fogyasztóvédelem, e-kereskedelem, versenyjog, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, adatvédelem, magánélet védelme stb. szerepeltek a (nagyrészt megvalósult) jogalkotási témák között.
Az MI hangsúlyozottan, és a fejlődés lényegi kérdéseként az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) saját kezdeményezésű véleményében jelent meg – a közgyűlés 2016-os határozatára támaszkodva.[3] Az EGSZB a 2017. május 31.–június 1. közötti plenáris ülésén az MI jogalkotásra gyakorolt hatását elismerve, megfogalmazták az MI-alkalmazások különböző területei jogi szabályozásának, egy etikai kódex kidolgozásának, a jogvédelem biztosításának szükségességét. Az MI-t olyan gyűjtőfogalomnak tekintették, amely számos tevékenységet, területet, gépi alkalmazást, és felhasználási területet takar. Az MI előretörésének lehetőségei és veszélyei mellett az átláthatóság, érthetőség, ellenőrizhetőség, és értelmezhetőség követelményeinek érvényesítését tűzték ki célul. A szabványok sürgetése mellett nem feledkeztek el a normatív szabályok különböző típusainak kiépítéséről, és nem riadtak vissza az uniós jog drasztikus átalakításának javaslatától sem, így például az Alapjogi Charta módosításától és átdolgozásától. Természetesen a kárviselés, a személyiség- és adatvédelem, a közigazgatás és a közszolgáltatások jogszabályai megteremtésének tervét sem nélkülözte az anyag. Számunkra összefogottabbnak és konkrétabbnak tűnik, mint az MI Fehér Könyv, még akkor is, ha a szabályalkotás módszerének, típusainak és megoldásának kérdéseire nem adott választ.
2018-ban az EGSZB egyik szekciója úgy fogalmazott, hogy az MI gazdasági és piaci előnyeinek ismeretében, a globális versenyképesség nevében sem szabad feláldozni az EU értékeit és alapelveit. Közöttük az alapjogi és a demokratikus – szervezeti – hagyományokat, így a civil szervezetek vagy a szociális vállalkozások részvételét a társadalmi döntésekben. Az Etikai kódex kidolgozása mellett jogharmonizációs lépésekre van szükség, jogi garanciákra az MI negatív hatásának elhárítására.[4]
A Bizottság 2018 decemberében a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervet adott ki.[5] A Közlemény néhány stratégiai elemében megelőlegezte az MI Fehér Könyve mondanivalóját, a jog területén pedig megpendítette a nemzetközi jog – amely az MI Fehér Könyvből kimaradt – szerepét, és alkalmazásának fontosságát az MI által vezérelt háborús technológiák bevetésekor. 2019-ben a Bizottság Közleménye[6] eltolódik az MI-technológiák iránti bizalom növelésének stratégiája felé, hangsúlyozva az MI-vel szembeni jogi követelmények következetes érvényesítését. Az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása, a demokrácia, az egyenlőség érvényesítése, a kisebbségek jogainak védelme, az EU Alapjogi Chartájának betartása szerepeltek e Közleményben. Az MI Fehér Könyvébe többi jogalkotási elképzelést emeltek át a Közleményből, így a keretszabályozás, a szakértői csoport etikai elképzelései, a jogvédelem igénye, a műszaki stabilitás és biztonság stb. szinte szövegszerű hűségben olvashatók itt. Nem túlzott kijelenteni, az MI Fehér Könyve egy hosszabb és lépésről lépésre alakuló, ugyanakkor kompromisszumokkal terhes folyamat végeredménye, mint általában az uniós dokumentumok. A probléma azonban kettős természetű, egyfelől az idő szorítása – az MI fejlődése sokkal radikálisabb a szövegkészítés tempójánál –, másfelől a konkrét jogalkotási lépések pontos megfogalmazásának hiánya. A két probléma kulminál, így napjainkban az idő szorítását a szabályozás hiányában észlelhetjük.
Végül nem árt elemeznünk, az MI Fehér Könyvét miként értelmezték (bírálták vagy kommentálták) az EU különböző fórumai. Még csak egy év telt el a Fehér Könyv megjelenése óta, azonban úgy tűnik, a különböző döntéshozó és véleményalkotó fórumok nem fukarkodtak a nyilvánosságra hozott értékelésekben.
A Régiók Európai Bizottsága jelezte az MI hatásai kezelésének helyi és regionális fontosságát, ami az uniós nyelvezetben a hiány megfogalmazását jelenti. Ugyancsak jelezte az integrált szakpolitikák kidolgozásának elengedhetetlenségét, s rámutatott arra, bizonyos szakpolitikák kimaradtak az MI Fehér Könyvéből. A regionalizmus szempontjainak érvényesítése során javasolták egy régiócentrikus közbeszerzési és jogi eszköztár kidolgozását, amely megfelelő keret lehet a lokális önkormányzatok számára. Az anyag egy összetettebb és komplexebb MI értelmezés talaján áll – a fogalom jobban hangsúlyozza az MI társadalmi következményeit –, így ehhez az értelmezéshez igazítva kifejezetten konkrét jogi mechanizmusok bevezetését javasolja a diszkrimináció, a szegregáció elkerülésének biztosítására. A Bizottság Fehér Könyvének jogi anyagával egyetértve nagyobb hangsúlyt (és jogi megerősítést) szeretne a női munkavállalók jogainak területén, gondolva persze a MI-technológiák fejlesztési területén uralkodó „férfitöbblet” lebontására. Érdekes eleme a szövegnek, hogy felszólít (valószínű a Bizottságot) ”a jövőbeli jogszabályoknak és szakpolitikáknak különösen az algoritmusok átláthatóságára és értelmezhetőségére, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazóinak elszámoltathatóságára, méltányosságára és felelősségére, különösen abban az esetben, ha az MI alkalmazása a polgárok jogainak gyakorlását vagy tényleges cselekvéseit érinti vagy befolyásolja.” Ezért szükségesnek ítélik a közérthető nyelven történő tájékoztatást, különösen azokra az algoritmikus megoldásokra nézve, amelyek a polgárok alapvető jogait és kötelezettségeit befolyásolják.[7]
Az EGBSZ „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciója pedig arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg a mesterséges intelligencia hatását, vegye figyelembe az alapvető jogok és szabadságok teljes spektrumát.[8] Úgy tűnik nincsenek megelégedve a politikai jogok gyakorlásának terepén végzett jogfeltáró munkával, így a tisztességes választások, a gyülekezéshez, a demonstrációhoz való jog területeinek és az MI kapcsolatának elemzésével. Az EGBSZ ellenzi, hogy az MI-alkalmazásokra bevezessék a jogi személyiség bármilyen formáját. Ez így egyetlen anyagban nem szerepelt, de az aktuális viták – főleg a humánrobotok megjelenése – kiélezték e kérdést.[9] A szövegben a kritika mellett az egyetértés a fő motívum, a Fehér Könyv jogi részét a bizottsági szekció pozitívan értékelte. Igaz, utalnak arra, hogy a fennálló jogi keretek (GDPR) nem mindenben teljesítik és teljesíthetik az MI szabályozásának feladatát, ezért e területeken új megközelítés szükséges. Ilyen például a biometrikus azonosítás kérdésköre. Javaslatuk szerint a biometrikus azonosítás bármilyen célú felhasználását kizárólag tudományosan igazolt hatás megléte esetén, ellenőrzött környezetekben és szigorú feltételek mellett lehet engedélyezni. „A mesterséges intelligencia által vezérelt biometrikus azonosítás emberek, illetve emberi viselkedés vagy érzelmek felügyeletére, nyomon követésére, értékelésére vagy kategorizálására történő felhasználását meg kell tiltani.” A radikális tiltásnak helye van a munkaerő-felvétel és munkaerőmenedzsment területén is. Még radikálisabb a javaslatuk, amikor az EU Bizottságának fatalizmusával szemben sürgetik, hogy a szabályozási ajtót hagyják mindig nyitva egy adott típusú MI (felhasználás) teljes elutasítására. Ez lenne a mesterséges intelligencia emberi vezérlésű („human-in-command”) rendszerének lényege, és amely így, ebben a formában már támogatható.
A felidézett szövegek alapján lassan körvonalazódik, a különböző vélemények és álláspontok eltérő MI-fogalommal dolgoznak. Mélyebben belenyúlva e megközelítésekbe – és ismerve az MI fogalommeghatározásának problematikusságát – e különbségekből nem következik automatikusan a jogi szabályozás különböző lehetőségeinek felvetése, következik viszont az általában vett, tágabban értelmezhető szabályozási spektrumok különbsége. Így, ha az MI hangsúlyozottan a társadalmi – gazdasági – szociális viszonyok koordinátora, akkor a szabályozás az MI működési körébe eső társadalmi viszonyrendszerre is kiterjed. Ugyanígy a szűkebb, főleg a technikai-technológiai folyamatokra épülő megközelítés esetén. Mindezek ellenére úgy gondoljuk, nem a fogalomhasználat a lényeges – újra utalunk Domingos művére –, hanem a szabályozási elképzelések, melyek – finoman szólva – sincsenek egymással szinkronban, bár az MI Fehér Könyve általános elutasítására nem került sor.
Az Európai Adatvédelmi Biztos az MI Fehér Könyvével egyetértve a szabályozás terjedelmét terjesztené ki úgy, hogy az vonatkozzék a tagállamokra, és az uniós intézményekre, uniós szervekre, hivatalokra, ügynökségekre. Az egyének mellett a szabályozás irányuljon a közösségekre, és a társadalom egészére kiható negatív hatások elleni védelemre – írta. Finomítani kell a kockázatbesorolást, hatásvizsgálatokat javasol, és nagyobb szervezeti koordinációt. A biometrikus azonosítás (bármely típusa) bevezetésének elhalasztását tartja célszerűnek. [10]
Az Európai Unió Tanácsa Európa digitális jövőjéről kiadott következtetéseiben egyetértően üdvözölte az Európai Bizottság digitális „pakettjét” – benne az MI Fehér Könyvét.[11] A tagállamokra, európai közösségekre és az európai polgárokra nézve fokozódó erőfeszítéseket kíván és jósol, e nélkül ugyanis a digitális gazdaság kibontakozása nem biztosítható. Az adatgazdaság mellett az anyag jelentős része a mesterséges intelligenciával foglalkozik, szabályozásukat lényegében a Bizottság álláspontjával azonos módon képzeli el. Új szempontként a kiberbiztonság, a hálózatok és az 5G (sőt 6G) problémái szerepelnek, az e-egészségügy kérdései (levonva a Covid-19 járvány néhány tanúságát). A jogi keret a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályok rendszerét jelenti, ám tartalmilag az eddig megismert szabályozási elveken az elképzelések nem lépnek túl. Talán a jogellenes online tevékenység tilalmára vonatkozó álláspont az, ami külön említést érdemel, de tervezett, konkrét jogi lépésekkel e körben sem találkozunk. A Következtetések egy lényeges, komplex politikai dokumentum, ugyanakkor a jogászok vakarhatják a fejüket, ha meg akarnák tudni a teendőket.
Az igazságszolgáltatás digitális jövőjéről 2020 végén látott napvilágot két fontos uniós dokumentum. Bemutatásuk a következő részre vár.
A cikksorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat itt, a negyediket itt , az ötödiket itt, a hatodikat itt, a hetediket itt, a nyolcadikat itt , a kilencediket itt, a tizediket itt, a tizenegyediket itt, a tizenkettediket pedig itt olvashatja el.
Lábjegyzetek:
[1] Európai digitális egységes piaci stratégia. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Brüsszel, 2015.5.6. COM(2015) 192 final
[2] A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése. Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final
[3] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Mesterséges intelligencia – A mesterséges intelligencia hatásai a (digitális) egységes piacra, a termelésre, a fogyasztásra, a foglalkoztatásra és a társadalomra (saját kezdeményezésű vélemény) (2017/C 288/01)
[4] A mesterséges intelligencia Európa szolgálatában. EGSZB „Egységes piac, termelés és fogyasztói szekció” véleménye. Dokumentum:EESC-2018-02369-AS. EUR-Lex – EESC-2018-02369-AS – HU – EUR-Lex. 2021. 01.25. letöltés
[5] A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv. A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. COM(2018) 795 final. Brüsszel, 2018.12.7.
[6] Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése. A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. COM(2019) 168 final. Brüsszel, 2019.4.8.
[7] A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése . (2020/C 440/14) Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 440/79. 2020. 12.18.
[8] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról – A kiválóság és a bizalom európai megközelítése. COM(2020) 65 final. (2020/C 364/12) Az Európai Unió Hivatalos Lapja. C 364/87. 2020.10.28.
[9] Az Európai Parlament elhíresült állásfoglalásában „elektronikus személyként” definiálta a robotokat, bevallottan a magasan fejlett humanoid robotokra gondolva. Az állásfoglalás a hazai jogi szakirodalomban heves elutasítást váltott ki, mondván, az európai jogi hagyományok nem fogadják be az emberi személyiséghez nem kötött jogalanyiság koncepcióját. A jogalanyisághoz kapcsolódó problémák megoldását ezért a hagyományos jogi keretek között kell elképzelni, e rendszerben célszerű kidolgozni például a robotok cselekedetei (nem magatartásuk, viselkedésük) következményeként felmerülő kártérítési felelősséget. A német jogászok szintén ezt az álláspontot vallják, szerintük a robotokhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó jogi kérdések – a fejlettség jelenlegi szintjén – gond nélkül megoldhatók a német civilisztika keretein belül. Az Európai Parlament 2017. február 16-ai állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról (2015/2103(INL)). Udvary Sándor: Fémrabszolga vagy rivális életforma? A robotok jogi szabályozásának első lépései. Gazdaság és Jog, 2018/12. 16. Florian Muhle: Sozialitӓt von und mit Robotern? Drei soziologische Antworten und eine kommunikationstheoretische Alternative. Zeitschrift für Soziologie, 2018/3. 147–163.
[10] Összefoglaló az európai adatvédelmi biztosnak az Európai Bizottság „A mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című fehér könyvéről szóló véleményéről. Európai Adatvédelmi Biztos. Az Európai Unió Hivatalos Lapja. C 392/3. 2020.11.17.
[11] A Tanács következtetései Európa digitális jövőjének alakításáról. Európai Unió Tanácsa. 220/C 202 1/01. Az Európai Unió Hivatalos Lapja. C 2020 I./1. 2020.06.16.
