A Fidesz törvénymódosító javaslatában azt kezdeményezi, hogy azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kapjanak egy év határidő-halasztást az új Ptk. alkalmazásához – derül ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött törvényjavaslat szövegéből.
Rendkívüli felmondás alapjául szolgál, ha a munkavállaló a munkaviszonya alapján tudomására jutott és bizalmas adatként kezelendő, az alperes üzleti dokumentumainak jelentős részét engedély nélkül telepített szoftverrel úgy semmisítette meg, hogy azok helyreállítására nem volt lehetőség – a Kúria eseti döntése.
Az utóbbi hetekben nagy port felvert esetek kapcsán újból előtérbe került a sztrájk intézménye. Mind a közszférában, mind a magánszférában felmerült a munkavállalói, közalkalmazotti sztrájk lehetősége. Bár erre cikkünk megírásáig tényleges sztrájkra nem került sor, önmagában a munkabeszüntetés kilátásba helyezése is motivációt adott a munkáltató számára a munkavállalókkal való egyeztetéshez az egyik nagy áruházlánc esetében, ahol a munkavállalók bérkövetelésekkel álltak elő. A pedagógusok sztrájkja ehhez képest minőségileg más, hiszen itt nem csupán a közalkalmazotti jogviszonyból eredő, a munkáltató által „saját hatáskörben” teljesíthető követelésekért, hanem a köznevelési ágazatot érintő, jogszabály-módosítást is igénylő, átfogó oktatáspolitikai, finanszírozási kérdések megoldásáért léptek fel az érintettek – ami ennek a sztrájkfenyegetésnek politikai színezetet adott.
Jár-e veszélyességi pótlék a külföldi kiküldetésért, ha a célországot veszélyesnek nyilvánították és a kint tartózkodás teljes ideje munkaidőnek minősül-e?
Egy munkahely állandó konfrontációk forrása lehet, egyrészt azért, mert különböző személyiségű és habitusú emberek vannak szinte egész napra összezárva, másrészt pedig a státusokért folyó hatalmi harcok ma már mindennaposak, így előbb-utóbb törvényszerű a munkahelyi konfliktus. Egy közösségen belül pedig minél nagyobb az egymásra utaltság (ahogy a munkahelyen általában ez fennáll), annál előbb és annál intenzívebben jelentkeznek a viták és érdekellentétek.
A munkaviszony megszűnése, illetve megszűntetése esetén a munkáltatónak, és a munkavállalónak is kötelezettségei vannak, melyeket számukra jogszabályok írnak elő. Az eljárások között szerepel a munkakör átadása, a ki nem vett szabadság kifizetése, a felek elszámolása, a bér és egyéb járandóságok kifizetése, valamint meghatározott igazolások kiadása. Ezek a kötelezettségek a feleket attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése milyen jogcímen történt.
Az ellenőrzött munkáltatók 81,7%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány 1,1%-kal kevesebb a 2014-es év azonos időszakában tapasztalt 82,8%-ához képest.
Hogyan minősítené a munkaügyi ellenőr egy sharing economy cég által foglalkoztatott személy jogviszonyát? A polgári jog hatálya alá tartozik? Vagy inkább munkaviszony, amelyet a felek megbízási vagy vállalkozási jogviszonnyal igyekeznek leplezni?
Mint ismert, az új Polgári Törvénykönyv előírja, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15-ig át kell térniük az új Ptk. alkalmazására, és ezzel egyidejűleg, amennyiben törzstőkéjük nem éri el a 3 millió forintot, fel kell emelniük azt a kötelező minimumra.
Egybehangzóan döntött az elsőfokú és másodfokú bíróság, ám a Kúria új eljárásra utasította őket. Nemcsak arról kell állást foglalni, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta-e, hanem arról is, hogy e körülménnyel a munkáltatónak nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
