Védői jogok a bírósági eljárásban
A Kúria Büntető Kollégium Joggyakorlat-elemző csoportjának 2014.EL.II.E.1/10.VÉDŐ-50. számú összefoglaló véleménye
Kiss Anna cikkei
A szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban – 1.
A következőkben tanulmányokat ismertetünk a szakértői bizonyítás témaköréből, illetve – ehhez kapcsolódóan – összefoglalókat a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak véleményeiből.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamaráról beszélgetünk dr. Havasi Dezső elnökkel
A Győri Ügyvédi Kamara 1875 februárjában, éppen 140 évvel ezelőtt jött létre. Alakuló ülését a városháza nagytermében tartotta. Tagjai között elsősorban azokat az ügyvédeket találjuk, akik a helyi Királyi Jogakadémia növendékei közül kerültek ki. A kamara létrejöttét megelőzően, már az ügyvédi kamarákat szabályozó törvénycikk (1874. évi XXXIV. Tc.) megszületése előtt működött a győri Ügyvédi Egylet és a Jogász Dalkör.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökével, dr. Havasi Dezsővel beszélgetünk a testület múltjáról, jelenéről, jövőjéről és a kamarához tartozó ügyvédek mindennapjairól.
Nagy sikerű könyvbemutató
Április 28-án, nagy szakmai érdeklődés mellett tartották a Wolters Kluwer Kft. gondozásában megjelent „Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához” című kiadvány könyvbemutatóját az Andrássy Egyetem Tükörtermében.
A Heves Megyei Ügyvédi Kamaráról
A területi kamarák a Magyar Ügyvédi Kamara tagjai. A Heves Megyei Ügyvédi Kamara is olyan köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik, működési területe pedig az Egri Törvényszék illetékességi területével azonos. Varga Imrével, az egri kamara elnökével a testület múltjáról, jelenéről, jövőjéről és a kamarához tartozó ügyvédek mindennapjairól beszélgetünk.
A féltékenységről
Az Ügyvédvilág olvasói talán emlékeznek arra a pár évvel ezelőtti büntetőeljárásra, amelynek a hátterében álló dráma főszereplője a féltékenység, sértettje pedig egy híres sportolónő volt. Az első fokon eljáró bíróság szerint a férj féltékenysége viszont nem alapozta meg az enyhébb megítélésű, 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő „méltányolható okból” erős felindulásban elkövetett emberölés esetének megállapítását. A bíróság az indokolásban kifejtette, hogy önmagában a hűtlenség ténye és a féltékenység érzése nem elegendő. Az akkori bírói gyakorlatban ez az enyhébb minősítés olyan ügyekben fordul elő, ahol például váratlanul rajtakapja az elkövető a házastársát annak szeretőjével, és a hűtlen fél becsmérlő, gyalázkodó kifejezéseket vág házastársa fejéhez, aki a cselekményét ebben az erős felindulás kiváltására alkalmas szituációban nyomban el is követi.
Az üzleti titok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága
Dr. Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával arról a konfliktusról beszélgettünk, amely az üzleti titok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsán merül fel.
Kriminálexpo 2014
A Kriminálexpót novemberben a Villányi Úti Konferencia Központban rendezték meg. A témák között szerepelt többek között a Büntetés-végrehajtási Szervezet konferenciája a reintegrációról, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) rendezvénye a korrupció elleni küzdelem aktuális kérdéseiről, de szó esett a bírói és az ügyészi etikáról is. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) jóvoltából pedig a szellemi tulajdon védelme is előkerült. Az expó zárónapjának programjai között két rendezvényre került sor, az egyiken az ORFK munkatársai hívták fel a kiskorúak figyelmét az internetezés veszélyeire, a másikon pedig a személy- és vagyonvédelemről, valamint a magánnyomozói tevékenységről volt szó.
Csendes forradalom az MandA világában – I. rész
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen & Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális M&A üzletágának vezetőjével.
Csendes forradalom az MandA világában – II. rész
Milyen a jelen, mit hoz a jövő? Beszélgetés Hugh Owennel, az Allen and Overy nemzetközi ügyvédi iroda délkelet-európai regionális MandA üzletágának vezetőjével.