Most induló cikksorozatunkban a közszférában létező, jogszabály által meghatározott feltételek között létező életpályákat tekintjük át. A négyrészes sorozat első részében a pedagógusokkal foglalkozunk, a következőkben pedig a köztisztviselői, bírói-ügyészi, rendvédelmi életpálya modellek lesznek terítéken.
Cikksorozatunk második részében áttekintjük a legfontosabb, fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat, ha munkavégzésre irányuló jogviszonyokban a felek mellett mintegy az „államhatalom is jelen van”.
A munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani vagy az általa működtetett belső, vagy a vele szerződött külső szolgáltató útján. Sok egyéb jogsértés mellett ez persze koránt sincs mindig így. Pedig a munkavédelmi bírság összege akár tízmillió forint is lehet.
A munkáltatókat a munkajogi és munkavédelmi (ezen belül a foglalkozás-egészségügyi) szerteágazó szabályok betartásának kötelezettsége terheli. Cikkünkben arra keresünk választ, melyek az ezzel kapcsolatos legfontosabb és leggyakrabban megsértett előírások?
2014. március 26-án módosult a pedagógusok előmenetelére és foglalkoztatására vonatkozó végrehajtási rendelet. A módosítások legnagyobb része a pedagógusok besorolását, minősítését érinti, ideértve a Pedagógus I. fokozatba való előrelépéshez teendő minősítő vizsgára, illetőleg a Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítő eljárásra való jelentkezés feltételeit, a vizsga lebonyolítását, illetve a gyakornoki idő szabályait. Amint látható a részletekből, a rendeletalkotás célja a gyakorlatban felmerült kisebb problémák, illetve jogszabály-szövegezési pontatlanságok kijavítása – érdemi, koncepcióváltást jelentő változtatásokat nem találunk a szabályok között.
Az egyik legfontosabb változás 2014-től, hogy az állami foglalkoztatási szerv nem a gazdálkodó szervezetnek, hanem a nettó munkabért közvetlenül a munkavállalónak, a közterheket, valamint a munkabérből teljesítendő egyéb levonásokat pedig az állami adóhatóságnak, illetve a jogosultnak (pl. gyermektartásdíj esetén az elvált házastársnak) utalja át.
2013. szeptember 1-jén hatályba léptek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] azon rendelkezései, amelyeket még 2011-ben fogadott el az Országgyűlés. A jogalkalmazók számára azonban az utolsó pillanatig bizonytalan volt a szabályozás tartalma, hiszen az Nkt.-t a 2013. évi CXXIX. törvény még augusztusban is módosította, továbbá a végrehajtást szabályozó, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletet is csak augusztus legvégén hirdették ki a Magyar Közlönyben. A 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba átszervezett korábbi önkormányzati iskolák pedagógus közalkalmazottai számára a pedagógus életpálya és az ahhoz kapcsolódó illetményemelés tette teljessé az őket érintő átfogó változást. Ám az életpályát és az illetményszabályokat nem csak rájuk, de az önkormányzati fenntartásban maradó óvodákban, valamint a magánszféra (alapítványi, egyházi, magán) intézményeiben munkaviszonyban alkalmazottakra is alkalmazni kell.
Számos nagy horderejű változás történt az utóbbi években, nem csupán a munkajog, de általában véve a közszféra szabályozása területén, ami a közalkalmazottakat sem hagyta érintetlenül. Elég, ha csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályba lépésére, a nyugdíjszabályok változására, a nagy közalkalmazotti ágazatokat érintő rendszerszintű átalakításokra gondolunk. Cikkünkben vissza- és előretekintünk: min mentek keresztül, és vajon mire számíthatnak hazánkban a közalkalmazottak?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításával, azaz a pedagógus életpálya bevezetésével azokat a magániskolákat, alapítványi, egyházi iskolákat is elérte a változás szele, amelyeket nem érintett a Klebersberg Intézményfenntartó Központba való átszervezés. Ezek az iskolák a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, esetükben az Mt. munkaviszonyra vonatkozó általános szabályait együtt kell alkalmazni a közoktatási, köznevelési jogszabályok ágazati munkajogi előírásaival.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) utóbbi évekbeli módosításain nyomon követhetők a kormányzati munkaügyi koncepció változásai. Míg egy ideig az ellenőrzési tárgykörök fokozatos bővülése, a kollektív munkajog szereplői (a szakszervezet és az üzemi tanács) védelmének bővítése, a bírságtételek részletezett meghatározása jelentette a fő irányt, addig az utóbbi évek az egyszerűsítés felé mutatnak, céljuk a különösebb mérlegelést nem igénylő (nem alapelvi jellegű), legfontosabb munkajogi szabályok betartatása, az egyéni munkaviszonyra koncentrálás, a szankciók meghatározását érintő széleskörű hatósági mérlegelés biztosítása. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás sem mentes bizonyos logikátlanságoktól, illetve közvetlenül egyes politikai célkitűzésekre visszavezethető rendelkezésektől.
