Feltételes ügyészi felfüggesztés lett a neve az új Be.-ben a hatályos kódexben vádemelés elhalasztása néven ismert jogintézménynek. Mindkét esetben bűnösség kimondása nélkül, a vádemeléssel való fenyegetettséggel is elérhető a büntetés célja. A feltételes ügyészi felfüggesztés jogalapja a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás elvárhatósága.
A határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról az új büntetőeljárási törvény 456-462. paragrafusai rendelkeznek. Ám a jogerő egységes, törvényi fogalma csak az anyagi jogerőre vonatkozik, melyről a bíróság ügydöntő határozatai esetében beszélhetünk; nem ügydöntő határozatai kizárólag alaki jogerővel bírnak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az új Be. legfontosabb jogalkalmazói kérdéseiről tartott konferencia záró részében Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a védői jogok új kihívásairól, míg Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője a hatályon kívül helyezésről beszélt.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az új Be. legfontosabb jogalkalmazói kérdéseiről tartott konferencia második felében Békés Ádám, a PPKE egyetemi docense az egyezségről, Tóth Mihály, a PPKE egyetemi tanára pedig az új kódex kapcsán a szerkezeti és szemléleti kérdésekről beszélt.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartottak konferenciát az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése előtti legfontosabb jogalkalmazói kérdésekről. A rendezvény első részében az új kódex szükségessége és a szemléletváltás, az alapvető rendelkezések elméleti kibontása és az előkészítő ülés jelentősége volt terítéken olyan előadók ismertetésben, mint Polt Péter, Erdei Árpád és Belovics Ervin.
A bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezések vonatkozásban az új büntetőeljárási törvény nóvuma mindössze annyi, hogy a régit felváltó kódexben részletesebben és szerkezetileg más-más helyeken jelenik meg e határozatok szabályozása.
Az új Be. 361. § (1) bekezdése értelmében az ügyész és a nyomozóhatóság tagja a nyomozás folyamán feljegyzést és jegyzőkönyvet készíthet. Több esetben viszont határozatot hoz. Utóbbit tekintve az eljáró hatóság már nem az ügyész vagy a nyomozóhatóság tagja, hanem maga a szervezet, vagyis az ügyészség és a nyomozóhatóság.
Az új Be.-ben nevesített jogorvoslatokat ismertető sorozatunkat a halasztó hatállyal folytatjuk, kitérve a felülbírálati indítvánra is. A jogorvoslati rendszerben csak kisebb pontosítások történtek, a kódex az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően a jogorvoslatot minden érdemi döntés ellen panasz formájában biztosítja.
Az új Be. Indokolása értelmében a jogorvoslati rendszer átalakítására nem volt szükség, ott csak kisebb pontosítások történtek. Az Alkotmánybíróság határozatában – 17/2015. (VI. 5.) AB határozat – megállapított követelmények továbbra is áthatják a törvényt. Ennek megfelelően a jogalkotó a jogorvoslatot a nyomozás során hozott döntések tárgya és személyekre gyakorolt hatása felől kiindulva valamennyi érdemi döntés ellen, panasz formájában biztosítja. A panasz mellett további jogorvoslatra ad lehetőséget a felülbírálati indítvány, melyet meghatározott esetekben az ügyészség panaszt elutasító határozata ellen lehet benyújtani a nyomozási bíróhoz. Utóbbi döntése ellen pedig fellebbezéssel lehet élni.
A közvetítői eljárás, közismertebb nevén a mediáció alkalmazására a hatályos büntetőeljárási törvény alapján már évek óta lehetőség van. Az új Be. sem feledkezett meg erről a jogintézményről. A hétköznapok joggyakorlatának jelenlegi tapasztalatai felbátorították a jogalkotót arra, hogy az elterelés e lehetőségének megengedhetőségét szélesebb körben tegye lehetővé.
