Hozhatnak ítéletet az ügyvédek?
A szerző az alábbiakban az ügyvédi kamara eseti választottbíráskodását veszi górcső alá.
A szerző az alábbiakban az ügyvédi kamara eseti választottbíráskodását veszi górcső alá.
Megválaszthatják-e az örökösök, hogy melyik államban folytassák le a hagyatéki eljárást? – alábbi cikkükben ezt a kérdést veszik górcső alá a szerzők.
A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.
A Ptk. teljességgel átalakítja a lakáshasználati jog ellenértékének a Csjt.-ben kialakított rendszerét, azt véve alapul, hogy a lakáshasználati jog vagyoni értékét esetenként kell meghatározni. A használati jog vagyoni értékű jog, így megtérítésének összegét be lehet illeszteni a házastársak közötti vagyoni elszámolásba.
A részvényes társasági jogainak gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízhat meg, aki a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.
A foglalkoztatási kötelezettség egy olyan, a munkaviszony alapkövét képező kötelezettség, amelytől a munkáltató csak jogszabály által meghatározott, vagy a munkaviszonyra vonatkozó egyéb eltérő rendelkezés esetén térhet el jogszerűen. A cikk a foglalkoztatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeit veszi górcső alá.
A felszámolási eljárás során a felszámoló nyilvánosan, jellemzően pályázat – esetleg árverés – útján értékesíti az adós vagyontárgyait. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásáról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) kötelezően előírja, hogy a nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell többek között az ajánlati biztosítékot is. A közelmúltban kúriai döntés született a témában, így érdemes egy kis figyelmet szentelni e jogintézménynek, illetve az ajánlati biztosíték elszámolásának.
A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget teremt a munkáltató részére, hogy eltérjen az általános munkarendtől és a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül ossza be a munkaidőt.
A részvénykönyvvezetés összetett feladat és megfelelő szakértelemet igényel.
A határokon átívelő öröklési eljárásokban elsődleges a joghatóság kérdése, amit az Európai Parlament és a Tanács 2015-ben hatályba lépett Öröklési Rendelete rendezi, ám az örökhagyó személy szokásos tartózkodási helyének meghatározásához már nem ad egyértelmű eligazítást.