A szerzők cikkükben azt vizsgálják, hogy a bankgarancia alaptalan lehívása esetén a kártérítés vagy a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell-e alkalmazni.
A Kúria a járványügyi veszélyhelyzet idején is magas szakmai színvonalon látja el az Alaptörvényben és a jogszabályok által előírt ítélkezési és jogegységesítési feladatait.
Az Európai Unió kedden figyelmeztette Magyarországot, hogy a kormány által a koronavírus-járvány leküzdésére hozott sürgősségi intézkedések nem áshatják alá a demokráciát.
A német alkotmánybíróság szerint sérti a német alaptörvényt az eutanázia szolgáltatások tilalma.
Dr. Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója a nemzet közös természeti öröksége védelmében eljárva tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól a Tiszaug közelében, Tisza menti védett területen történt hullámtérrendezés pontos körülményeiről.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt. A döntéshez Salamon László fűzött különvéleményt.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról, így felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotói kötelezettségének eleget tegyen. A döntéshez Szabó Marcel csatolt párhuzamos indokolást.
A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2019. június 25. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette, és elrendelte a 2/2019. Büntető jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs, továbbá különvéleményt csatolt Dienes Ohm Egon, Pokol Béla és Varga Zs. András.
Az EUB döntése szerint a jogorvoslat, ill. a fikció megdöntésének lehetőségével kellő mértékben érvényesülnek a büntetőjog alkotmányos elvei, így az objektív felelősség elve összhangban áll az Európai Alapjogi Chartával, ezért az azon alapuló határozatokat végre kell hajtani.
