Hulladéklerakó ügyében döntött a Kúria
A költséghatékony közszolgáltatás biztosításának elve a teljes eszközrendszer, valamennyi projektelem működtetése kapcsán irányadó.
A költséghatékony közszolgáltatás biztosításának elve a teljes eszközrendszer, valamennyi projektelem működtetése kapcsán irányadó.
Cikksorozatunk első részében a joggyakorlat-elemző csoport felállításáról, a munkajogi jogviszonyok típusairól lesz szó és belekezdünk a semmisségi okok tárgyalásába.
Ha az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, a közigazgatási perben is csak a csődtörvény szerinti képviselő – a felszámoló – nyújthat be fellebbezést, a vezető tisztségviselő nem – állapította meg a Kúria.
A közúti közlekedési törvény a közlekedés biztonságát veszélyeztető növényzettel kapcsolatos szabályozást kiemelte a helyi közügyek köréből, ami az önkormányzati rendeletalkotást a növényzet közlekedésbiztonsági szempontú eltávolítása tekintetében kizárja – a Kúria eseti döntése.
A Kúria az indítványban felhozott érvek alapján úgy ítélte meg, hogy a rendelet 5. § (4) bekezdése vonatkozásában az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének elmaradása, súlyosabb hátrányt okozna, mint az alkalmazási tilalomra irányuló kérelem elutasítása.
A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozással a Kúria megállapította, hogy a közügyekre vonatkozó vélemény függetlenül érték- és igazságtartalmától, helyes vagy helytelen voltától, fokozott alkotmányos védelmet élvez még akkor is, ha esetleg túlzó és felfokozott.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kártérítés tárgyában hozott Pfv.III.22.500/2017/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Pokol Béla, Salamon László és Juhász Imre különvéleményt csatoltak.
A kikölcsönzés megszüntetése, mint a munkáltató működésével összefüggő indok esetén nem vizsgálható a döntés célszerűsége és megalapozottsága, csupán az, hogy a hivatkozott indok objektíve igazolható-e.
Nem állapítható meg a közös veszélyhelyzet mint az öröklésből való közös kiesési ok abban az esetben, ha az egyik örökhagyó a hirtelen fellépő rosszulléte miatt nem tud segítséget nyújtani a másiknak és nincs olyan közös kiváltó ok, amely a két halálesetet előidézte – a Kúria eseti döntése.