Életmód

2013. május 23.

A Stockholmi Program I. rész

Mostanában gyakran megjelenik az Európai Uniót érintő hírek között a Stockholmi Program, ezért beszélgetőpartnerünket, Dobrocsi Szilviát most arról kérdezzük, hogy pontosan ez mit is jelent.

2013. május 23.

Apokalipszis – most?

Az ősi maja naptárból kiindulva ábrázolja a küszöbön álló apokalipszist a 2012 című amerikai film. Az állítólagos jövendölés nemcsak a tudománytalan babonák és a science-fiction iránt fogékony emberek fantáziáját mozgatta meg. Az ítéletnapi várakozás olyan erősnek mutatkozik, hogy tavaly ősszel a NASA kénytelen volt közölni: a tudomány mai állása szerint két év múlva nem lesz vége a világnak. Az utóbbi kétezer évben több tucat alkalmat jegyeztek fel a krónikák, amikor – ha a jövendölések igaznak bizonyulnak – be kellett volna következnie a világvégének. Kezdetben főként vallási spekulációkról volt szó, az utóbbi néhány évszázadban viszont teret nyertek a tudományos, vagy legalábbis annak kikiáltott elméletek. Bár a sokféle jóslat különféle gyökerekből táplálkozik, van egy nem elhanyagolható közös vonásuk. Nevezetesen: jelen írás nyomdába adásáig egyik sem valósult meg. Eszement ötletek Az emberiség történelme folyamán a kerek évfordulók és a válságos időszakok mindig is kedveztek az apokalipszisről szóló jóslatoknak. A Krisztus utáni első ezredforduló előtti években valóságos végítéletvárás lett úrrá a keresztény világon, a 2000. év előtt pedig a vallási eredetű jóslatok mellett sokan digitális összeomlás formájában képzelték el a végítéletet. (A számítógépeket és…

2013. május 23.

Nem tartom ördögtől valónak, ha humoros bíróval találkozom

Méltányosság– Főnök, már három éve jelölt vagyok az irodánál, a fizetésem változatlan. Legyen szíves többet fizetni. Szerezzen nekem egy kis örömöt… – Emelésről szó sem lehet, viszont szerzek egy kis örömöt: a jövőben tegeződjünk, szervusz… Behajthatóság – Kéne nekem 10 millió kölcsönbe. – Mikor adja meg ? – Becsszóra ígérem, hogy hat hónap múlva, de ha szerencséje van, lehet, hogy öt év múlva lesz róla jogerős ítélete… A tárgyalótermek komorságáról nem elsősorban a humor jut az eszünkbe. Ez így igaz, hiszen emberi sorsok, vagyoni viták ügyében születnek ott – előbb vagy utóbb – döntések. Nem csodálható hát, ha az idézések hátoldala nem tartalmaz a felekre, résztvevőkre nézve olyan kötelezettséget, hogy a tárgyalásra hozzanak magukkal, vagy mutassák be az ügyre vonatkozó poénjaikat is. Poénos, humoros elszólások a komor, komoly hangulat ellenére előbukkanhatnak: a vitás ügyeket feszültség, zavartság kíséri s ez a szituáció olykor önkéntelenül kivált a nyilatkozókból mosolyra ingerlő bakizást, elszólást. De komolyra fordítva a szót, találkozhatunk tudatos „poénkodással” is. Elég gyakori, hogy egy-egy elégedetlen fél vagy jogi képviselő a másik fél nyilatkozatát, az elnapolási végzést, netán az ítéletet minősíti humorosnak,…

2013. május 23.

Matthew McConaughey ügyvéd akart lenni

Matthew McConaughey Az igazság ára című új thrillerjében egy minden hájjal megkent, ravasz és karizmatikus Los Angeles-i védőügyvédet alakít (Micheael „Mick” Haller), aki Lincoln Continental kupéjának hátsó ülését használja irodaként és sajátos erkölcsi kódexe szerint olyan lecsúszott piti bűnözőknek segít a bíróságon, akiket talán születésük pillanatában sem lehetett már ártatlannak nevezni.

2013. május 23.

Aktuális kérdések az Európai Ügyészségről

Dr. Miskolczi Barna Legfőbb ügyészségi ügyész, a Magyar Jogászok az Európai Büntetőjogért Egyesület tagja, 1996-ban végzett az ELTE ÁJK-án, ahol 2005-ben szerzett EU szakjogász diplomát. 1996-tól fogalmazóként, 2000-től ügyészként dolgozott, előbb a Budapesti V., VIII. És XIII. Kerületi Ügyészségen, majd a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál. 2001 és 2004 között az (akkori) Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál dolgozott, 2004-től a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályán, a Gazdasági Bűnügyek Osztályán teljesít szolgálatot. Az OLAF legfőbb ügyészségi kontaktszemélye, az OAFCN (Európai Csaláselleni Kommunikációs Hálózat), illetve az OECD Független Ügyészi Hálózat magyar tagja, valamint az Európa Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) kijelölt országvizsgálója. Nős, három gyermeket nevel. Egy hatéves Nissan X-traile van, mert ebbe az egész család belefér, és nem kell félni, hogy elakad a hóban. Szereti a gasztronómiai élményeket. Nagyra értékeli, hogy egy társasággal, amelybe egy-egy általa rendkívül nagyra becsült ügyvéd, bíró, rendőr és jogvédő tartozik, s akikkel egy hollandiai konferencián ismerkedtek meg, időnként összeülnek egy étteremben, és megbeszélik a világ dolgait.

2013. május 23.

Bővült a BNT budapesti jogi irodája

A közelmúltban dr. Horváth Gyula csatlakozott a közép-kelet-európai jogi tanácsadásra specializálódott BNT budapesti irodájához, és a továbbiakban az Ingatlan és a Vitarendezési csoport munkáját támogatja. A 35 éves elismert szakember több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik az ingatlan- és közigazgatási jog, valamint a peres képviselet a polgári és gazdasági jog legkülönfélébb területein. Horváth Gyula 2000-ben szerzett diplomát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályafutását a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Irodánál kezdte, ahol jelöltként, majd több mint öt évig partnerként dolgozott. A 2004 óta folytatott ügyvédi tevékenység mellett számos ingatlan- és gazdasági jogi témában írt publikáció szerzője, melyek többek közt a Pesti Ügyvéd, az Ügyvédek Lapja, az Ingatlanjog kérdések és válaszok, az Ingatlan és befektetés, a Cégvezetés, a Világgazdaság, a Magyar Hírlap, a Népszava és a Népszabadság hasábjain jelentek meg. Társszerzője az Ingatlanjog Nagy Kézikönyve (CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2007 és 2010) című kiadványnak, és vendégelőadó ingatlanjogi témában a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében. „Horváth kollégával részben közös ügyeken, részben ellenoldali képviselőként több alkalommal volt lehetőségünk együtt dolgozni. Kiváló felkészültsége és fellépése elismerésre méltó. Ezért…

2013. május 23.

Egy újabb lépés a tökéletesség felé

A Hyundai az i40 bevezetésével arra készül, hogy megváltoztassa a márkáról kialakult képet Európában. A vállalat Rüsselsheimben működő európai központjában tervezett, felső-középkategóriás i40 Európa-szerte „modern prémium” pozícióba emeli a márkát, mivel élvonalbeli szolgáltatásokat és termékminőséget kínál, mindezt megfizethető áron.

2013. május 23.

Madarat tolláról!

Előre is elnézést kérek az ornitológiai elkötelezettségű kollégáktól, mert itt és most nem madarakról, tollakról lesz szó. Tollakról, amelyekkel írunk.

2013. május 23.

Nem egy nyelvet beszélnek

A szülői elvárásoknak és a világszerte tapasztalható igényeknek megfelelően először angolul tanuljanak a magyar diákok az általános, illetve a középiskolában? Avagy a hazánkban egyre mostohább sorsra rendeltetett német élvezzen előnyt? A kormány közoktatási koncepciója által élére állított – meglehetős társadalmi, gazdasági és ideológiai/politikai vonatozásokkal rendelkező – kérdés eldöntéséhez tudományos érveket is érdemes megfontolni.

2013. május 23.

Az Eurojust magyar nemzeti tagja

A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége és az EU Technical Assistance Information Exchange Instrument (TAIEX) által szervezett konferencián, melynek témája az ügyészi szervezet és az ügyész polgári jogi felelőssége Európában volt, Ön előadást tartott „Kárfelelősség a tagállamok között büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kontextusában” címmel, melynek keretében az új Eurojust Határozatról is tájékoztatta a résztvevőket. Dr. Lévai Ilona A budapesti ELTE Jogi Karán diplomázott. Fogalmazói ideje óta az ügyészségen dolgozik. Jelenleg Hágában az Eurojust magyar nemzeti tagja, ezt megelőzően a Legfőbb Ügyészség Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztályát vezette. Szakterülete a büntetőjog és a nemzetközi jog. Két idegen nyelven – angol és francia – beszél és dolgozik. Autóban veterán Volvo-ját tartja a legjobbnak, bár holland módra többnyire összehajtható biciklivel jár Budapesten is. Ételben az új és izgalmas ízeket kedveli. Szabadidejében sportol, klasszikus zenét hallgat és mindig örömmel játszik. Az EU Tanácsa nemrég egy új EU jogforrást, vagyis EU jogszabályt fogadott el, nevezetesen az Eurojust megerősítéséről szóló 2009/ 426/IB határozatot, amelyet röviden csak új Eurojust Határozatnak nevezünk. Ez az új EU jogforrás első ízben szabályozza az Eurojust Kollégiuma és az azt alkotó nemzeti tagok…