Az Alkotmánybíróság még a nyári szünet előtt döntött arról, hogy felfüggeszti a nemzetbiztonsági törvény módosításának hatálybalépését. Így augusztus 1-től nem léphetnek hatályba azok a szigorú változások, amelyek szerint a törvény hatály alá eső személyek (főként a közszolgálatban foglalkoztatottak és családtagjaik) a teljes jogviszonyuk fennállása alatt folyamatosan, akár titkos információgyűjtés alkalmazásával is ellenőrizhetők.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai során üzleti titkokat tartalmazó iratokhoz juthat, ilyenkor a hivatal csak az érintett kérelmére korlátozza az iratokba való betekintést, illetve azokról másolat vagy feljegyzés készítését.
Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri – hívja fel a figyelmet a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda.
Ki kell vezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket – közölte a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály az ügyben tárgyalásokat kezd az érintett bankokkal a „teherviselési szempontokat is figyelembe véve”. A kormány jogi mozgástere széles – mondta.
Augusztus 6-én hirdetnek első fokon ítéletet a romagyilkosságok ügyében; a négy vádlottnak augusztus 21-én a törvény erejénél fogva megszűnik négy éve tartó előzetes letartóztatása, ha addig nem születik meg az elsőfokú döntés.
Egyre gyakrabban alkalmazza a Fővárosi Főügyészség a köznyelvben gyorsított eljárásnak nevezett bíróság elé állítást. A főügyész szerint egyértelmű üzenet, hogy aki bűncselekményt követ el, akár napokon belül börtönben találhatja magát – írja a Népszabadság.
Érdemben javult a Fővárosi Törvényszék (FT) büntető ügyszakán a ítélkezés hatékonysága, – mondta Mikó Gergely, a büntetőkollégium vezetője. Annak ellenére sikerült gyorsítani az ítélkezést, hogy tavaly a nyugdíjazások miatt a kevesebb mint 70 tagú testület ötöde hiányzott – közölte.
Ítélkezési szünetet tart az Alkotmánybíróság (Ab) július 22-től augusztus 30-ig – olvasható a testület honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén indította el Növekedési Hitelprogramját, mely a monetáris politika eszközeként jelentős mértékben növelheti a vállalkozók beruházási kedvét. Az MNB-nek nem titkolt szándéka volt a programmal, hogy enyhítse a kis- és középvállalkozók hitelezésében megfigyelt zavarokat, valamint megerősítse a pénzügyi stabilitást és csökkentse az ország külső sérülékenységét.
Magyarországon az orvosok és a társadalom részéről sincs támogatottsága az aktív eutanáziának, így nem valószínű, hogy engedélyezett legyen – mondta Dósa Ágnes orvos-jogász, megjegyezve: az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására (amit sokan passzív eutanáziának neveznek) jogilag már tizenöt éve van lehetőség, de itt mégsem alakult ki ennek gyakorlata.
