Cégvilág

Így változott a pedagógusok besorolása

Szerző: Dr. Bérces Kamilla
Dátum: 2014. május 1.
Rovat:

2014. március 26-án módosult a pedagógusok előmenetelére és foglalkoztatására vonatkozó végrehajtási rendelet. A módosítások legnagyobb része a pedagógusok besorolását, minősítését érinti, ideértve a Pedagógus I. fokozatba való előrelépéshez teendő minősítő vizsgára, illetőleg a Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítő eljárásra való jelentkezés feltételeit, a vizsga lebonyolítását, illetve a gyakornoki idő szabályait. Amint látható a részletekből, a rendeletalkotás célja a gyakorlatban felmerült kisebb problémák, illetve jogszabály-szövegezési pontatlanságok kijavítása – érdemi, koncepcióváltást jelentő változtatásokat nem találunk a szabályok között.

Munkaerő-kölcsönzés és az áfa

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2014. április 29.
Rovat:

Az Áfa törvény a munkaerő-kölcsönzés fogalmát nem ismeri, illetve nem határozza meg, ezért a munkaerő-kölcsönzés keretében megvalósuló ügyletek kapcsán felmerülő áfakötelezettség szempontjából először a vonatkozó munkajogi szabályozást kell megvizsgálni. A munkajogi szabályok alapján határozható meg a fenti ügyletek tartalma, illetve jellegadó tartalma, melynek ismeretében az Áfa törvény egyes rendelkezéseinek a munkaerő-kölcsönzés jogintézménye tekintetében történő alkalmazása is tisztázható. Az Áfa-kalauz írása.

Nagyobb-e a kölcsönzött munkavállalók védelme?

Szerző: dr. Jónás Tünde
Dátum: 2014. április 28.
Rovat:

A 2012. július 1. napján hatályba lépő új munka törvénykönyve a munkaerő-kölcsönzés szabályozását némileg egyszerűsítette, mivel nem ismétli meg a hagyományos munkaviszony kölcsönzésre is értelemszerűen irányadó szabályait. Jelen írásban néhány, korábban nem létező szabályt ismertetünk, amelyek a munkaerő-kölcsönzés útján foglalkoztatott munkavállalókat „húsbavágóan” érinthetik.

Lehet-e elkötelezett egy kölcsönzött dolgozó?

Szerző: Répáczki Rita
Dátum: 2014. április 25.
Rovat:

Napjainkban egyre népszerűbb foglalkoztatási forma a munkaerő-kölcsönzés. Mivel a munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus munkajogviszony, amelyre a hagyományos munkaviszony jellemzői csak részben érvényesek, felmerül a kérdés, miként alakul a munkavállaló viszonyulása a munkáltatóhoz, ha ilyen keretek között kerül foglalkoztatásra. Felmerül továbbá az is, hogy mit tehet a munkát adó fél annak érdekében, hogy a dolgozó lelkesen, motiváltan és elkötelezetten viszonyulva feladataihoz éppúgy minőségi szinten dolgozzon, ahogyan az egy tipikus munkaviszony keretei között is elvárt lenne.

Nem javult a cégek munkaügyi fegyelme

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2014. április 24.
Rovat:

A munkaügyi vizsgálatok 70-80, a munkavédelmi vizsgálatok több mint fele végződik szabálytalanság megállapításával – adta hírül a feketelista.hu.

A továbbkölcsönzés tilalma a gyakorlatban

Szerző: Dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2014. április 23.
Rovat:

Mind a korábbi, mind a hatályos munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozás tartalmazza a továbbkölcsönzés tilalmát. Ennek a tilalomnak a tartalmát mutatjuk be az alábbiakban egy jogeseten keresztül.

Meddig dolgozhatnak a diákok iskolaszövetkezetnél?

Szerző: dr. Jónás Tünde
Dátum: 2014. április 22.
Rovat:

Egy 2013. augusztus 29-étől hatályos jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató, tanuló tagja dolgozhat-e az érettségit követő nyári szünetben az egyetemi, főiskolai hallgatói jogviszony létrejötte előtt, illetve a diplomát szerzett hallgató a záróvizsgák utáni nyáron.

A hét kérdése: gazdasági vezető végzettsége

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2014. április 22.
Rovat:

Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányredelet 12. § b) pontja szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői -, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Kérdés: A “vagy” szót hogyan kell értelmezni az 5 éves Szt. szerinti gyakorlat tekintetében?