Cégvilág

Sikeres fogyatékkal élők a munka világában

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2013. december 16.
Rovat:

Eddig mindenki el tudott helyezkedni valamilyen munkakörben ama fogyatékkal élők közül, akik részt vettek a Világ-Tér-Kép Közhasznú Egyesület álláskereső klubjának képzésén. A civil szervezet fő célja a látássérültek életminőségének javítása és társadalmi beilleszkedésük elősegítése, melyet integrációs keretek között, azaz más fogyatékossággal élők befogadásával és segítésével valósít meg. Az egyesület szeretne olyan olcsón megvalósítható, hasznos tanácsokat adni a cégeknek, a kisebbektől a multinacionális vállalatokig, melyek révén a munkaadók nem csak a jogszabályi szigorítások miatt, hanem önmaguktól is szívesen alkalmaznak fogyatékkal élő embereket.

Mire köteles a munkavállaló? I. rész

Szerző: dr. Kozma Anna
Dátum: 2013. december 16.
Rovat:

A munkavállalót a munkaviszony alapján terhelő kötelezettségek katalógusszerű, mindenre kiterjedő felsorolását nem találjuk meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései között. Az Mt. 6–8. §-a megállapítja a munkavállalóval szemben támasztott általános magatartási követelményeket, illetőleg a munkaviszonyból származó alapvető munkavállalói kötelezettségeket ismerteti az Mt. 52. §-a. A törvényi rendelkezések mellett azonban a bírósági gyakorlatot is figyelembe kell venni, hiszen az egyes ügyekben hozott határozatok „töltik meg tartalommal” az Mt. idézett rendelkezéseit, a konkrét ügyekben adnak iránymutatást a munkavállalóval szemben támasztható elvárásokról. A továbbiakban az Mt. rendelkezéseihez igazodóan, bírósági ítéleteket ismertetünk, ezeken keresztül igyekszünk bemutatni a munkavállaló kötelezettségeit, a kötelezettség terjedelmét, a kötelezettségek megszegésének lehetséges következményeit.

Kétszer jobban teljesítenek a boldog dolgozók

Szerző: Szilágyi Katalin
Dátum: 2013. december 13.
Rovat:

Csak azok a szervezetek tudnak hosszú távon fennmaradni, amelyek kihasználják a dolgozók kreativitását és tudását. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a munkavállalók a munkahelyükön is boldognak érzik magukat. Sok vezető nem foglalkozik ezzel, pedig kutatások bizonyítják: a lelkesebb munkavállalók nagyobb teljesítményre képesek, a támogató szervezeti kultúra pedig anyagi megtérülést is hoz.

A mobilitást elősegítő támogatások

Szerző: Molnárné Dr. Nagy Ágnes
Dátum: 2013. december 11.
Rovat:

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat többféleképpen lehet csoportosítani. Az egyik szerint megkülönböztetünk kérelemre induló és pályázat alapján nyújtható támogatásokat. Egy másik szerint beszélhetünk béralapú, mobilitást elősegítő vagy munkahelyteremtést- és megőrzést szolgáló támogatási formákról.

A vezetőkre más szabályok vonatkoznak

Szerző: Pentz Edina
Dátum: 2013. december 10.
Rovat:

A vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya, hiszen ők azok, akik a munkáltatói álláspontot képviselik a munkáltatói – munkavállalói érdekegyeztetések alkalmával.

Külföldi mobilitás cégcsoporton belül

Szerző: dr. Németh Janka
Dátum: 2013. december 10.
Rovat:

A multinacionális cégek külföldi mobilitás programjai által hazánkban is megjelent az „expatriota”, röviden „expat” kifejezés. A latin eredetű szó alatt azt értjük, amikor a hazai, ún. kiküldő munkáltató a vele már hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalóját ideiglenesen a cégcsoporthoz tartozó, de másik országban lévő ún. fogadó munkáltatóhoz küldi ki, annak érdekében, hogy a munkavállaló speciális tudását átadja, vagy a már meglévő szaktudását, kompetenciáját tovább növelje a fogadó államban. Az „expat” munkavállaló tehát külföldi kirendelésben lévő munkavállalót jelent.

Új adómentességek segítik az adósokat

Szerző: Surányi Imréné
Dátum: 2013. december 10.
Rovat:

A 2014-re elfogadott adócsomag személyi jövedelemadózást érintő egyes módosításai is elősegíthetik a devizahitelesek és egyéb fizetési nehézségekkel küzdők helyzetének javítását. így például jövőre a munkáltató az eddigieknél könnyebben adhat adómentes lakáscélú támogatást a munkavállaló fennálló bankhitelének törlesztéséhez, visszafizetéséhez.

A munkanélküliség lélektana és jogi vonatkozásai

Szerző: dr. Hanyu Henrietta
Dátum: 2013. december 5.
Rovat:

Míg a híradások szerint az utóbbi hónapokban csúcsokat dönt a hazai foglalkoztatottság, a napi munkaügyi gyakorlatban mintha ezzel éppen ellentétes folyamatnak lehetnénk a tanúi. A munkanélküliség a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók körében drámai méreteket ölt. Mindeközben az álláskeresési járadék folyósítási ideje a korábbi kilenc hónapról három hónapra csökkent. A tartós munkanélküliség ráadásul különféle testi és lelki problémákat generálhat, amely tovább súlyosbítja az álláskeresők egyébként is nehéz helyzetét.
Valós kiutat a vállalkozás beindításához pályázható támogatások ígérnek. Kérdés azonban, hogy ezzel nem csak a kényszervállalkozók tábora bővül-e.

A közösségi média használatára alapozott felmondások – alapelvek szintjén

Szerző: dr. Németh Janka
Dátum: 2013. december 3.
Rovat:

Az internet és a közösségi média számos munkahelyen és munkakörben alapvető szükségletté nőtte ki magát. A fiatalabb generáció számára természetes, hogy a közösségi médián keresztül éli az életét: üzenetet küldenek egymásnak, véleményt nyilvánítnak, blogolnak, zenét hallgatnak, információt gyűjtenek és továbbítanak, valamint ad hoc jelleggel készített fényképekkel pillanatokon belül árasztják el a világhálót. Mit tehetünk, ha azt tapasztaljuk, hogy a munkavállaló baráti csetelést folytat a Facebookon meeting alatt? Hogyan járjunk el, ha a tudomásunkra jut, hogy a munkavállaló a közösségi oldalon rosszindulatú megjegyzéseket tesz kollégáira vagy felettesire? Vajon ezek a cselekmények megalapozhatják a munkáltatói oldalon a munkaviszony felmondását? A viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés számos gyakorlati és elméleti problémát vet fel. Folytatjuk múlt heti cikkünket a felmondások megosztó gyakorlatáról.

Ügyintézés ebédidőben és azon túl

Szerző: dr. Németh Janka
Dátum: 2013. november 28.
Rovat:

A munkavállaló legfőbb kötelezettsége, hogy munkavégzés céljából a munkáltató által megjelölt időben és helyen megjelenjen, ezzel szemben mégis a munkavállalói kötelezettségszegések egyik leggyakoribb formája a munkahelytől történő kisebb-nagyobb időtartamú igazolt vagy igazolatlan távolmaradás: elnyújtott kávészünet, gyors hivatali ügyintézés munkaidőben. Van-e elfogadható indoka annak, ha nem érünk be időben reggel a munkahelyünkre, és mi a következménye a hiányzásnak? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a hiányzás bejelentésére, majd ismertetjük az igazolt és igazolatlan távolmaradás munkajogi szabályait.