Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A videokonferencia a bírósági eljárásban minden érintettnek hatékonyságot és kényelmet biztosít, a bizonyításfelvételhez használandó technikai berendezések révén pedig a bíróságok rugalmasabbak lehetnek a más tagállamokból származó tanúk vagy szakértők meghallgatásában.
Napjainkban a technológia folyamatos és gyors fejlődése következtében a gazdasági, üzleti szereplők mellett az igazságszolgáltatás rendszerének, így kifejezetten a hazai és uniós szintű bíróságoknak is reagálniuk kell az innovatív technikákra, a piac változásaira. Az új technológiák megjelenése a bírósági eljárások lefolytatásának hagyományos módjaival szemben nagy kihívást támasztanak a jelenlegi rendszerrel szemben. Ugyanakkor az új technológiák a bírósági eljárásban szereplő összes érintett – a bíró, a felek és a tanúk, szakértők – számára hatékonyságot, rugalmasságot és kényelmet javító eszközökkel is szolgálhatnak. Az egyik ilyen innovatív technika a videokonferencia megjelenése az eljárásban.
Egy jogvita megnyeréséhez nem elegendő a másik féllel szemben a követelés előterjesztése, mivel a másik fél vélhetően vitatni fogja a kereset alapjául szolgáló tényállást. Emiatt döntő fontosságú a követelést alátámasztó bizonyítékoknak az eljáró bírósághoz történő megfelelő és időben történő előterjesztése. Nehezebb a feladat, ha a bizonyítás eszköze más országban található, mint ahol az eljárás folyik. Ilyen esetben felmerülhet az a helyzet, hogy szükségessé válik az ama tagállamtól eltérő másik tagállamban történő bizonyításfelvétel, amelyben a bírósági eljárást megindítják vagy megindíthatják. Ennek legegyszerűbb példája egy másik tagállamban élő tanú meghallgatása. Erre a kihívásra ad választ a videokonferencia lehetősége, amely mint új típusú bizonyításfelvételi eszköz kiváló megoldásként szolgálhat.
Megjegyezendő, hogy a videokonferencia megszervezése tekintetében különbségek vannak egyrészt a különböző polgári és kereskedelmi, másrészt a büntetőeljárások között. Jelen cikk kizárólag a polgári és kereskedelmi eljárásokban való szerepét érinti.
Az eljáró bíróság országától eltérő országban történő bizonyításfelvétel általános jogi keretét a 1206/2001/EK tanácsi rendelet (Rendelet) adja, ami a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködését fedi le. E körben érdemes megjegyezni, hogy minden európai uniós tagállam saját eljárásjoggal rendelkezik e területen, így az eljárás részletei az együttműködésre irányuló megkeresést fogadó ország jogszabályaitól függnek.
A határokon átnyúló polgári és kereskedelmi eljárásokban általában két olyan lehetséges helyzet merülhet fel, amikor videokonferencia révén kerülhet sor a tanúk és szakértők meghallgatására:
– Közvetett bizonyításfelvétel, melynek során a megkeresett állam bírósága bonyolítja le például egy tanú kihallgatását (bizonyos feltételekkel, a megkereső bíróság képviselőinek részvételével);
– Közvetlen bizonyításfelvétel, melynek során a megkereső bíróság közvetlenül, videokonferencia révén hallgat ki egy másik tagállamban lévő tanút.
Az együttműködő tagállamok kifejezett célja, hogy a határokon átnyúló bírósági eljárások során a videokonferencia a lehető legnagyobb mértékben hasonlítson bármely bíróság ama szokásos eljárására, mikor is nyílt bírósági tárgyaláson kerül sor a bizonyításfelvételre. A költségek tekintetében egyetértés van az együttműködő tagok között abban, hogy a megkereső bíróság biztosítja a szakértők és tolmácsok részére, valamint a videokonferencia lebonyolításával kapcsolatban kifizetett díjak megtérítését.
A határon átnyúló polgári és kereskedelmi eljárásokban a bizonyításfelvétel videokonferencia révén való lebonyolítására vonatkozó kérelmet a megkereső bíróságnak egy erre rendszeresített szabvány-formanyomtatványon kell benyújtani a megkeresett bírósághoz. A formanyomtatványokon az érintett felek és a képviselőik kapcsolatfelvételéhez használt adatok és a bíróságra vonatkozó részletes információk szerepelnek. A formanyomtatvány elküldése és a megkeresett bíróság kézhezvétele után a megkeresett bíróság beidézi a tanúkat, és adott esetben meghozza a szükséges kényszerítő intézkedéseket is az ügyben. A kérelmet a kézhezvételtől számított kilencven napon belül kell végrehajtani. A bizonyításfelvételt a megkereső bíróság tagállamának jogával összhangban kinevezett bíró, illetve más személy végzi el.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a határokon átnyúló eljárások során videokonferencia alkalmazása esetén a megkereső vagy a megkeresett bíróságon szükség lehet tolmácsra. Utóbbi dolgozhat távtolmácsolás útján egy távoli helyszínről, miközben a fő felek egyazon helyen, például a tárgyalóteremben tartózkodnak, illetve – ha egy távoli résztvevő igényel fordítót – a tolmács tartózkodhat ugyanazon a helyen, mint ahol a távoli résztvevő, vagy pedig az esemény fő helyszínén.
A fentiek alapján is jól látható, hogy a videokonferencia használata megkönnyíti és felgyorsítja a bírósági eljárásokat, és csökkenti az eljárási költségeket is. A bizonyításfelvételhez használandó videokonferencia-berendezések nagyobb rugalmasságot biztosítanak az eljáró bíróságok számára a tekintetben, hogy mikor és hogyan hallgassák meg a más tagállamokból származó tanúkat, vagy szakértőket.
A témát összegezve kijelenthető, hogy a videokonferenciák nagymértékben megnövelik a bíróságok működésének hatékonyságát a bizonyításfelvételi eljárások során. Ám fontos kihangsúlyozni azt is, hogy teljes mértékben egy videokonferencia sem képes visszaadni az „élő” tárgyalás atmoszféráját.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
