Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Oszthatatlan szolgáltatás esetén is érvényes lehet részhatáridő kikötése, melyet akár kötbérrel is lehet biztosítani.
Annak eldöntésénél, hogy egy szolgáltatás osztható-e vagy sem, minden esetben a jogosult fél szerződési érdeke, és nem pedig a szolgáltatás fizikai oszthatósága bír relevanciával.
Építési szerződéseknél a kivitelezések szinte minden esetben oszthatatlan szolgáltatásnak minősülnek. Oszthatatlanságról akkor beszélünk, ha a szolgáltatást fizikailag nem lehet külön is használható részekre bontani, vagy ha fizikailag a szolgáltatás ugyan osztható is lenne, de a megosztással keletkező, fizikailag egyébként külön is használható részek önmagukban nem alkalmasak a jogosult szerződési érdekének kielégítésére. A fizikailag egyébként osztható szolgáltatások jogilag oszthatatlannak minősülnek, ha azok részegységei a rendeltetésszerű célra így alkalmatlannak minősülnek (BH 632/1993.), vagy, ha a felek a szerződésben a szolgáltatást oszthatatlannak nyilvánították, ezt röviden jogi oszthatatlanságnak nevezzük.
A szerződéses jogviszonyban a felek természetesen megállapodhatnak abban, hogy a szolgáltatást oszthatónak vagy oszthatatlannak tekintik-e, ez esetben azonban a szolgáltatás csak akkor válik oszthatóvá, ha annak egyes részei tekintetében a felek megállapodása nemcsak külön teljesítési határidőket tartalmaz, hanem kifejezetten a részbeni átadás-átvételre is vonatkozik. A részszámla kiállításának lehetősége, vagy az, hogy az építési munka csak több ütemben végezhető el, önmagában a szolgáltatást nem teszi oszthatóvá (BH. 493/1997.).
Annak, hogy a szolgáltatás oszthatónak vagy oszthatatlannak minősül-e, különösen a szerződésszegések jogkövetkezményeinél van jelentősége.
A főszabály nyilvánvaló: ha a szolgáltatás jogilag oszthatatlan, úgy a szerződésszegés következményeinél is oszthatatlannak kell az egész szolgáltatást tekinteni, akkor is, ha a felek erre vonatkozóan egyébként külön nem állapodtak meg.
A Kúriának a 4/2016. számú polgári elvi határozatában foglalt jogértelmezése alapján lehetőség van azonban arra is, hogy oszthatatlan szolgáltatás esetén a felek részhatáridőkben állapodjanak meg, és a részhatáridők elmulasztása esetében kötbér kössenek ki.
A hivatkozott elvi határozat alapjául szolgáló történeti tényállásból az alábbiakat fontos kiemelni: a peres felek között építési szerződés jött létre, amelyben a felperes mint vállalkozó több lakást magában foglaló lakópark kulcsrakész állapotig történő kivitelezését vállalta az alperes mint megrendelő részére. A felek a szerződésben az egyes lakásoknál a kulcsrakész állapot megvalósításának a véghatárideje mellett részhatáridőt is kikötöttek, amely a szerkezetkész állapot megvalósításához kapcsolódott. Emellett mind a részhatáridő, mind a véghatáridő túllépése esetére a felek kötbér fizetésében állapodtak meg. A felperes az építési munkát elvégezte, az egyes lakásoknál azonban a szerkezetkész állapot megvalósítására kikötött részhatáridőkkel, valamint a véghatáridőkkel is késedelembe esett, ebből következően az alperes a felperest megillető vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg.
Felperes a keresetében többek között a hátralékos vállalkozói díj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Alperes a kereset elutasítását kérte, és a kereseti követelés erejéig többek között késedelmi kötbérigényként beszámítási kifogást terjesztett elő. Alperes egyebek mellett azzal védekezett, hogy a felperes a részhatáridőket és a véghatáridőket is túllépte, így a részére késedelmi kötbér fizetésére köteles.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú verdiktet részben megváltoztatta. A másodfokú ítélet indokolása szerint az alperes beszámítási kifogás útján érvényesített késedelmi kötbérigénye nem volt megalapozott, a felperes ugyanis a szerződésben oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta. A szerkezetkész állapot megvalósítására kikötött részhatáridők elmulasztása miatt ezért kötbér fizetésére a felperes nem kötelezhető, a véghatáridők túllépését pedig kimentette. A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. Kimondta, hogy a másodfokú bíróság a felek közötti szerződés helyes értelmezésével állapította meg, hogy a felperes az egyes épületek tekintetében jogi értelemben oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta. Oszthatatlan szolgáltatás esetében pedig teljesítési késedelem kizárólag a véghatáridő eredménytelen elteltével következhet be. Szerződésszegésnek azonban nemcsak a teljesítési késedelem, hibás teljesítés vagy a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása, azaz a Ptk.-ban nevesített szerződésszegési esetek minősülnek, hanem bármely egyéb szerződéses kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása is szerződésszegést jelent.
A felek között létrejött szerződésben a felperes nem csupán arra vállalt kötelezettséget, hogy a kikötött teljesítési határidőben, azaz a véghatáridőben kulcsrakészen megépíti a lakópark épületeit, hanem meghatározott ütemezésben vállalta az építési munka elvégzését, ugyanis azt is vállalta, hogy a szerkezetkész állapotot az egyes épületek esetében az általa vállalt részhatáridőkben eléri.
Kötbér pedig bármely szerződésszegéshez kapcsolódhat, így nem volt akadálya annak, hogy a felek az elvárt ütemezés, a szerkezetkész állapot elérésére vonatkozó részhatáridő megtartását kötbérrel biztosítsák. A teljesítési határidő megtartását ugyan a késedelmi kötbér biztosítja, amely a véghatáridőhöz kapcsolódik, ám a részhatáridőket biztosító kötbér nem a teljesítési késedelem, hanem csak az előírt ütemezés szerinti teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye.
A Kúria megjegyezte azt is, hogy a kötbérmegállapodást természetesen ez esetben is írásba kell foglalni, és a kikötésnek világosnak, egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
