Oszthatatlan szolgáltatás és a kötbér

Oszthatatlan szolgáltatás esetén is érvényes lehet részhatáridő kikötése, melyet akár kötbérrel is lehet biztosítani.

Annak eldöntésénél, hogy egy szolgáltatás osztható-e vagy sem, minden esetben a jogosult fél szerződési érdeke, és nem pedig a szolgáltatás fizikai oszthatósága bír relevanciával.

Építési szerződéseknél a kivitelezések szinte minden esetben oszthatatlan szolgáltatásnak minősülnek. Oszthatatlanságról akkor beszélünk, ha a szolgáltatást fizikailag nem lehet külön is használható részekre bontani, vagy ha fizikailag a szolgáltatás ugyan osztható is lenne, de a megosztással keletkező, fizikailag egyébként külön is használható részek önmagukban nem alkalmasak a jogosult szerződési érdekének kielégítésére. A fizikailag egyébként osztható szolgáltatások jogilag oszthatatlannak minősülnek, ha azok részegységei a rendeltetésszerű célra így alkalmatlannak minősülnek (BH 632/1993.), vagy, ha a felek a szerződésben a szolgáltatást oszthatatlannak nyilvánították, ezt röviden jogi oszthatatlanságnak nevezzük.

A szerződéses jogviszonyban a felek természetesen megállapodhatnak abban, hogy a szolgáltatást oszthatónak vagy oszthatatlannak tekintik-e, ez esetben azonban a szolgáltatás csak akkor válik oszthatóvá, ha annak egyes részei tekintetében a felek megállapodása nemcsak külön teljesítési határidőket tartalmaz, hanem kifejezetten a részbeni átadás-átvételre is vonatkozik. A részszámla kiállításának lehetősége, vagy az, hogy az építési munka csak több ütemben végezhető el, önmagában a szolgáltatást nem teszi oszthatóvá (BH. 493/1997.).

Annak, hogy a szolgáltatás oszthatónak vagy oszthatatlannak minősül-e, különösen a szerződésszegések jogkövetkezményeinél van jelentősége.

A főszabály nyilvánvaló: ha a szolgáltatás jogilag oszthatatlan, úgy a szerződésszegés következményeinél is oszthatatlannak kell az egész szolgáltatást tekinteni, akkor is, ha a felek erre vonatkozóan egyébként külön nem állapodtak meg.

A Kúriának a 4/2016. számú polgári elvi határozatában foglalt jogértelmezése alapján lehetőség van azonban arra is, hogy oszthatatlan szolgáltatás esetén a felek részhatáridőkben állapodjanak meg, és a részhatáridők elmulasztása esetében kötbér kössenek ki.

A hivatkozott elvi határozat alapjául szolgáló történeti tényállásból az alábbiakat fontos kiemelni: a peres felek között építési szerződés jött létre, amelyben a felperes mint vállalkozó több lakást magában foglaló lakópark kulcsrakész állapotig történő kivitelezését vállalta az alperes mint megrendelő részére. A felek a szerződésben az egyes lakásoknál a kulcsrakész állapot megvalósításának a véghatárideje mellett részhatáridőt is kikötöttek, amely a szerkezetkész állapot megvalósításához kapcsolódott. Emellett mind a részhatáridő, mind a véghatáridő túllépése esetére a felek kötbér fizetésében állapodtak meg. A felperes az építési munkát elvégezte, az egyes lakásoknál azonban a szerkezetkész állapot megvalósítására kikötött részhatáridőkkel, valamint a véghatáridőkkel is késedelembe esett, ebből következően az alperes a felperest megillető vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizette meg.

Felperes a keresetében többek között a hátralékos vállalkozói díj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Alperes a kereset elutasítását kérte, és a kereseti követelés erejéig többek között késedelmi kötbérigényként beszámítási kifogást terjesztett elő. Alperes egyebek mellett azzal védekezett, hogy a felperes a részhatáridőket és a véghatáridőket is túllépte, így a részére késedelmi kötbér fizetésére köteles.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú verdiktet részben megváltoztatta. A másodfokú ítélet indokolása szerint az alperes beszámítási kifogás útján érvényesített késedelmi kötbérigénye nem volt megalapozott, a felperes ugyanis a szerződésben oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta. A szerkezetkész állapot megvalósítására kikötött részhatáridők elmulasztása miatt ezért kötbér fizetésére a felperes nem kötelezhető, a véghatáridők túllépését pedig kimentette. A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. Kimondta, hogy a másodfokú bíróság a felek közötti szerződés helyes értelmezésével állapította meg, hogy a felperes az egyes épületek tekintetében jogi értelemben oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta. Oszthatatlan szolgáltatás esetében pedig teljesítési késedelem kizárólag a véghatáridő eredménytelen elteltével következhet be. Szerződésszegésnek azonban nemcsak a teljesítési késedelem, hibás teljesítés vagy a teljesítés jogos ok nélküli megtagadása, azaz a Ptk.-ban nevesített szerződésszegési esetek minősülnek, hanem bármely egyéb szerződéses kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása is szerződésszegést jelent.

A felek között létrejött szerződésben a felperes nem csupán arra vállalt kötelezettséget, hogy a kikötött teljesítési határidőben, azaz a véghatáridőben kulcsrakészen megépíti a lakópark épületeit, hanem meghatározott ütemezésben vállalta az építési munka elvégzését, ugyanis azt is vállalta, hogy a szerkezetkész állapotot az egyes épületek esetében az általa vállalt részhatáridőkben eléri.

Kötbér pedig bármely szerződésszegéshez kapcsolódhat, így nem volt akadálya annak, hogy a felek az elvárt ütemezés, a szerkezetkész állapot elérésére vonatkozó részhatáridő megtartását kötbérrel biztosítsák. A teljesítési határidő megtartását ugyan a késedelmi kötbér biztosítja, amely a véghatáridőhöz kapcsolódik, ám a részhatáridőket biztosító kötbér nem a teljesítési késedelem, hanem csak az előírt ütemezés szerinti teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye.

A Kúria megjegyezte azt is, hogy a kötbérmegállapodást természetesen ez esetben is írásba kell foglalni, és a kikötésnek világosnak, egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A fedezetelvonó ügylet buktatói
2018. szeptember 26.

A fedezetelvonó ügylet buktatói

Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert per után, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok
2018. október 31.

A forgalom-visszaesésre alapított felmondási indok

Örökzöld témák közé sorolható a munkáltató által gyakorolt felmondási jog lehetősége és annak törvényi kritériumai. Lényeges kérdés, hogy mikor és milyen körülmények között gyakorolható, amelynek szabályait az Mt. 66. § szakasza határozza meg.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.

Az üzleti titok védelmében
2018. december 20.

Az üzleti titok védelmében

Manapság ügyfeleink számára az egyik legértékesebb kincs az üzleti információik biztonsága. Ezzel összefüggésben nemrégiben született egy új törvény, amelyről az alábbiakban adunk egy rövid tájékoztatást.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével
2018. november 15.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével

A videokonferencia a bírósági eljárásban minden érintettnek hatékonyságot és kényelmet biztosít, a bizonyításfelvételhez használandó technikai berendezések révén pedig a bíróságok rugalmasabbak lehetnek a más tagállamokból származó tanúk vagy szakértők meghallgatásában.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Jótékony jótékonykodás
2018. december 13.

Jótékony jótékonykodás

A civil szervezetek tevékenysége alapvető jelentőségű igényként jelenik meg a modern társadalmakban, hiszen az államok sem szervezetileg, és sok esetben szakmailag sem tudnak ellátni minden olyan, elsősorban szociális szükségletként jelentkező feladatot, amelyre ugyanakkor égető igény mutatkozik.

Lejárt a bérleti szerződés, de nem költözik ki a bérlő?
2018. július 19.

Az ingatlanból a bérleti szerződés megszűnését követően kiköltözni nem kívánó bérlő problémája kimeríthetetlen vitaforrás. Mégpedig azért, mert a mai napig is egymásnak feszül az általános társadalmi közvélekedés mögött meghúzódó „józan megfontolások érvrendszere” és a jog világának ennél absztraktabb jogvédelmi érdekei.

Létre nem jött szerződések újabb bírósági gyakorlata
2018. október 25.

Létre nem jött szerződések újabb bírósági gyakorlata

A kötelmi jog alapvető kérdése, hogy a felek által kötött kontraktus alkalmas-e szerződéses joghatás kiváltására, avagy sem. Alapelvként kimondható, hogy teljesítést csak létező, érvényes és hatályos szerződés alapján lehet követelni.

Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?
2018. október 11.

Mit jelent a mezőgazdasági vállalkozási szerződés?

Alábbi cikkünkben a Ptk.-ban rögzített vállalkozási szerződés egyik fontos altípusát mutatjuk be, amely a mezőgazdaságban tölt be jelentős szerepet. Elöljáróban azonban fontos tisztázni, mit is jelent tulajdonképpen a mezőgazdasági vállalkozási szerződés.