cikkei


Dr. Ember Alex  |  2013. október 30. Cégvilág

A fiatalok munkavállalásának szabályozásáról

Több fórumon elhangzott már, hogy Magyarországon komoly problémát jelent a foglalkoztatottság alacsony szintje, az aktív munkavállalók számának csökkenése. Jellemző ezen probléma az Európai Unióra is, ahol az 50 évfelettiek, a képzetlenek, a GYES-ről és a GYED-ről visszatérők mellett a pályakezdő fiatalok társadalmi rétegében magas a munkanélküliség rátája. A foglalkoztatottság növelésének egyik eszköze a fiatalok munkaerő-piacra való bevonása, melyet már kormányzati szinten is támogatnak, különös tekintettel arra, hogy a foglalkoztatáspolitika megfelelő működése nemzetgazdasági érdek.

Matits Kornél  |  2013. október 30. Szakma

Frakcióalakítási jog: egy AB-határozat margójára

Az Alkotmánybíróság új frakcióhatározatának egyes elméleti és gyakorlati vonatkozásait vizsgálja a szerző. Az írás az alkotmányjog eszközrendszerével dolgozik, csakis az alkotmányjog tudományának szemüvegén keresztül tekint a közélet eseményeire, azokat csupán olyan mértékben idézi fel, amennyire az segíti az Alkotmánybíróság frakcióhatározatának [10/2013. (IV. 25.) AB határozat] és az abban foglalt alkotmányjogi tételeknek a megértését.

Donáth Kelemen  |  2013. október 29. Életmód

Chagall kontra Ámos – kettős kiállítás a Várban

Ez a kettős kiállítás Budapesten leginkább az ellenpontok kiállítása, sorsok és festői szemléletek ellentétei személhetők itt, lengőajtóval elválasztva, sötét, nyomasztó légópince-hangulattal összekapcsolva, na meg a két keleteurópai zsidó és a bibliai témahasználat vékonyka fonalával összecsomózva.

dr. Bodnár Lilla  |  2013. október 29. Cégvilág

A hét kérdése: minőségi csere, mint a felmondás oka

Ha egy adott munkakörön belül minőségi cserét kívánunk végrehajtani (azaz a jelenlegi munkavállalónak felmondanánk és magasabb képesítésű munkavállalót vennénk fel), akkor mire kell különösen figyelni a felmondásban, annak indokolásában? A munkakör jellege önmagában nem indokolja egy magasabb (felsőfokú) végzettségű munkavállaló alkalmazását a jelenlegi középfokú végzettségű helyett, azonban a magasabb végzettségű és több nyelvet beszélő új munkavállaló többféle feladatra is alkalmas lenne (így hasznosabb), mint az adott munkakört jelenleg betöltő munkavállaló.

Megrontás, szexuális visszaélés – hogy is van ez?

A nemrégiben hatályon kívül helyezett Büntető törvénykönyvünk, az 1978. évi IV. törvény a nemi erkölcs elleni deliktumok körében, a 201-202/A. §-ban definiálta és rendelte büntetni a megrontás bűncselekményét. A szabályozás első ránézésre könnyen érthetőnek, logikusnak is tűnhet – ha azonban a szakaszokat összehasonlítjuk, kitűnik belőlük egy furcsa ellentmondás. Erre szeretnék rávilágítani, kitérve arra is, hogy a júliusban hatályba lépett új Btk. hozott-e érdemi változást a kérdésben.

dr. Kártyás Gábor  |  2013. október 29. Szakma

Havibér és órabér az új Mt-ben

Időbérben megállapított munkabér esetén a munkavállaló a ledolgozott időegység alapján kapja díjazását. Más szabályok vonatkoznak azonban egy havibéres és egy órabéres munkavállalóra. Az utóbbi kategóriát érintően változott a szabályozás az új munka törvénykönyvével, ezeket aszabályokat emeljük ki.

Kálmán Attila  |  2013. október 25. Szakma

Viva Verdi! – fehérek közt egy európai – 2. rész

„A rendszerváltás után negyed századdal úgy tűnik, inkább visszafelé megyünk az időben, semmint előre. Mivel egyszerre vagyok magyar patrióta és elkötelezett európai polgár, valódi citoyenként azt szeretném, hogy a hazám egyszer igazi, a szó nemes értelmében európai ország legyen” – fogalmazza meg a közéleti és az egyéni szabadságjogok iránti mély polgári elkötelezettségét dr. Szlávnits László Eötvös-díjas ügyvéd. Elsőgenerációs értelmiségiként sokáig koncertzongoristának készül, ám szorgalma kevesebb a tehetségénél, így önként és időben vált: a székesfehérvári zenei szakiskolai érettségi után az ELTE jogi karán köt ki. (Az interjú második, befejező része.)

Ars Boni jogi folyóirat  |  2013. október 25. Napi

Indokolhatatlan a jogállami fékek lerombolása

Új ombudsmant választott az Országgyűlés, szeptember 25-étől Székely László az alapvető jogok biztosa. Az Ars Boni jogi folyóirat interjúalanyai segítségével ebből fakadóan most az országgyűlési biztosok intézményét járjuk körbe. Az ombudsmani intézmény egyes kérdéseiről Kaltenbach Jenő (volt nemzeti és etnikai kisebbségi jogi biztos) gondolatait olvashatják.