A társasági jog nyitott az információs társadalom vívmányainak befogadására, ám a jogszabályi kereteket az érintetteknek kell megtölteniük tartalommal, az ő érdekük, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználják.
Az alábbi cikk azt taglalja, miszerint az üzletrész átruházója által a társaság tartozásaiért vállalt váltókezesség nem száll át az üzletrész megszerzőjére.
A jelen cikkben az emberi reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat mutatjuk be.
A szerzők az alábbi cikkükben a végrehajtási eljárást megelőző pénzkövetelés-biztosítás részleteit elemzik, kezdve annak céljától és elrendelésének feltételeitől az intézkedés fajtáin át az intézkedés megszüntetéséig bezárólag.
Az alábbi cikkben a szerző a lefoglalt ingatlan végrehajtás alóli feloldásának egyes gyakorlati kérdéseit elemzi.
A jogi személyek alapítóinak, illetve tagjainak a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásával kapcsolatosan a Ptk. számos rendelkezést tartalmaz; jelen cikkünkben e rendelkezéseket és szerepüket ismertetjük elsősorban a gazdasági társaságok tekintetében.
Közigazgatási jogi tanulmányaink során azt tanulhattuk, hogy a kérelemre indult eljárások során az ügy „ura” az ügyfél, a kérelmező, aki az eljárásjogi keretek között rendelkezhet kérelme tartalmáról, jogi sorsáról.
Az új Pp. rendkívül szigorú a keresetlevél tartalmi és alaki követelményeinek tekintetében; a hiányosság a bíróság automatikusan visszautasításához vezet.
A szerzők az alábbi cikkükben a cégekkel szembeni törvényességi eljárás olykor igen súlyos, de megelőzhető jogkövetkezményeit veszik górcső alá.
Az Országgyűlés az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás előmozdítása érdekében létrehozta a Nemzeti Földalapot. Utóbbi a kincstári vagyon része, azaz a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyonelemek közé tartozik.
