Az élettársakról és a vezető tisztségviselő felelősségéről tanácskoztak a Kúrián
Október 11-én az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) joggyakorlatát figyelő jogegységi csoportok negyedik tematikus konferenciáját rendezték meg a Kúria Dísztermében.
Bejegyzések Kúria címkével
Évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria az iparűzési adó kezelésében
A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél – például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás – is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.
Az önkormányzati társulás működése során felmerülő jogviták elbírálása
Ami a tényállást illeti, a felperes és az alperes önkormányzatok Köznevelési és Gyermekjóléti Társulást hoztak létre, és ezen keresztül valósították meg közösen a kötelező önkormányzati feladatként előírt gyermekjóléti alapellátást. A társulási szerződésben az intézmény fenntartásával kapcsolatos költségek viseléséről úgy rendelkeztek, hogy a székhely intézmény és tagintézmények közös fenntartásával és működésével kapcsolatos pénzügyi fedezetet a költségvetési törvényben meghatározott helyi önkormányzatok számára biztosított hozzájárulások, támogatások képezik. A külső forrásokból nem fedezett, illetve a helyi települési sajátosságok érvényesítését szolgáló működési kiadások, többletköltségek fedezetét a társult települési önkormányzatok átadott pénzeszközként, pénzügyi hozzájárulás címén biztosítják. Könyvelési hiba következtében a kedvezményes étkeztetésben részesülő gyermekek utáni normatív támogatást kétszeresen, egyrészt ezen a címen, másrészt térítési díj címén került elszámolásra. A normatív támogatással nem fedezett részt a társulás tagjainak kellett teljesíteniük, és mivel a felmerült költségekre a kétszeresen figyelembe vett támogatás nem jelentett elegendő fedezetet, a tagok közül a felperes teljesített jóval nagyobb arányú többletbefizetést. Így 2007 és 2014 között a társulás működtetéséhez a tagok 42 304 000 forinttal kevesebbel járultak hozzá, ezt az összeget a felperes a saját költségvetéséből finanszírozta. A felperes jogalap nélküli gazdagodás, majd a…
Jogorvoslati lehetőségról hozott elvi határozatot a Kúria
Amennyiben az igénylő részére az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, a hozzátartozói nyugellátás feléledése iránti igény elbírálására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, melynek elsőfokú határozata ellen nem fellebbezés, hanem kereseti kérelem nyújtható be.
Az EUB döntését követi a Kúria a devizahiteles perekben
A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését.
A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria
Mindaddig, amíg a sérelmezett bejegyzés nem hatályosul – a felperes fellebbezését el nem bírálja a hatóság – a bejegyzett jog birtokosának nincsen törlési perrel orvosolható sérelme, ezért a keresetlevél benyújtása idő előtti.
A cigarettacsempész autóját kötelező lefoglalni
A Kúria döntése értelmében a vámjogi kötelezettség megszegésének elkövetését lehetővé tevő módon átalakított eszköz lefoglalása és elkobzása a vámigazgatási bírság helyszíni megfizetése esetén sem mellőzhető.
Jóerkölcsbe ütköző szerződés semmissége
Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ugyanis az a szerződéses kikötés, amelyben az alvállalkozó díjának megfizetését a szerződéses partnere saját megrendelőjének teljesítésétől teszi függővé.
A nevezett örökös és a törvényes helyettes öröklés
Ami a tényállást illeti, az örökhagyó a felperes testvére volt, az alperes pedig az örökhagyó házastársának előző házasságából született gyermeke. Az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletében általános örököséül a házastársát (nevezett örökös) nevezte meg. A végrendelet szerint a végrendelet készítésekor (1987) az örökhagyónak kötelesrészre jogosult leszármazója nincs, amennyiben gyermeke születne, őt kötelesrészre lesz jogosult. A nevezett örökös az örökhagyóval egyidejűleg szintén végrendeletet készített, amelyben az örökhagyót nevezte meg örököseként, és kizárta az öröklésből a gyermekét (alperes). A nevezett örökös 2012-ben, az örökhagyó 2013-ban hunyt el. A közjegyző a hagyatéki eljárásban az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével az alperes részére adta át végrendeleti öröklés címén. A kereset A felperes szerint az örökhagyónak a törvényes öröklés rendje szerint ő az egyetlen örököse, ezért keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy a hagyatékhoz tartozó ingóságok kiadására kötelezze az alperest. Érvelése szerint az örökhagyónak és a korábban elhunyt házastársának is egyértelműen az volt a végrendeleti szándéka, hogy egymást kívánták örökösükké tenni. A nevezett örökös az örökhagyó előtt elhunyt, a leszármazója (alperes) nem volt törvényes örökös, mivel az alperest a nevezett örökös kötelesrészre szorította. Ezért az…
Iskolaszövetkezetek fordított adózása
A Kúria a 2019. szeptember 19-én meghozott ítéletében kimondta, hogy fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt.