Főmenü


Mesterséges intelligencia és szerzői jog
2019. február 18.

Mesterséges intelligencia és szerzői jog

Isaac Asimov 1976-os „Kétszáz éves ember” („Bicentennial Man”) – majd az annak alapján készült, Asimov és Robert Silverberg 1992-es „A pozitron-ember” – című írásában Andrew (NDR-113), a háztartási robot emberré válásának rögös, két évszázados folyamatát ismerhetjük meg. Az 1999-ben Robin Williams főszereplésével megfilmesített alkotás Asimov robotvilágának egyik legérdekesebb darabja, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az érzelem és értelem, a rabszolgaság és szabadság, szerelem, humanizmus, szellemi kreativitás. A történet egyik fontos eleme, hogy Andrew a háztartási feladatainak kötelességszerű teljesítése mellett örömét leli a fafaragásban. Ennek eredményeként olyan kreatív alkotásokat hoz létre (például kakukkos órákat), amelyeket a robot tulajdonosa, Richard Martin részben Andrew javára értékesít. A rendkívül szerteágazó, összességében a „mi az ember” kérdésre választ kereső mű így egy apró szeletében a szerzői jog és a mesterséges intelligenciával rendelkező, önmagát folyamatosan fejlesztő robot viszonyrendszerét is körbejárja. Ha Asimov robot-világa valósággá válna és a szerzői jog jelenlegi paradigmája fennmaradna, Andew egyáltalán nem rendelkezhetne szerzői jogokkal. A szerzői jog jellegéből adódóan csak az emberek kreatív alkotásait védi. (Érdekes vita alapja lehet, hogy a történet szerint Andrew emberként hunyt el, miután pozitron agyának élő szövetre…

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes
2019. február 15.

A versenytilalmi megállapodás vezető állású munkavállaló esetén sem lehet ingyenes

Ami a tényállást illeti, a felperes ügyvezetője volt az alperes cégnek. A kezdeti megbízási szerződéseket követően munkaszerződés keretében került sor a felperes foglalkoztatására, amely szerint a felperes 2015. március 26-tól kereskedelmi igazgató munkakört töltött be, vezető állású munkavállalónak minősült. A felek három hónap próbaidőt kötöttek ki. A munkaszerződés értelmében a felperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy a szerződés lejáratát követő három évig a munkáltató konkurenciájával/vevőpartnereivel és/vagy azok többségi tulajdonosával, illetve azok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal csak a megbízó előzetes jóváhagyásával tarthat fenn üzleti kapcsolatot. Kifejezetten rögzítették, hogy ezzel a ponttal eltérnek az munka törvénykönyve (Mt.) versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseitől. Az Mt. 228. §-a szerint a felek ilyen típusú megállapodása alapján a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ráadásul az Mt. szerint a munkavállalónak az ilyen típusú kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket kell, hogy fizessen. A felperes munkaviszonyát az alperes a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó kikötés ingyenessége miatt érvénytelen.   Az első- és…

5 érv, amiért érdemes perszimulációs előadásokra járni
2019. február 13.

5 érv, amiért érdemes perszimulációs előadásokra járni

A perszimuláció tulajdonképpen olyan, mint a Moot court, csak kényelmesebb, mert nem kell rá külön készülni. Csupán be kell ülni az előadásra, ahol a meghívott bíró és az alperes-felperes szerepeket eljátszó ügyvédek tárgyalótermi keretek között tálalják az esetet és a lehetséges megoldás(oka)t. Ez mégsem egy „sima” tárgyalás, hanem olyan, mint amikor benézhetünk a kulisszák mögé, és látjuk, hogy a bűvész valójában hogyan varázsolja elő a nyulat a kalapból. A legtöbbet az ügyvédek, ügyvédjelöltek és a joghallgatók profitálhatnak belőle, de természetesen bárki számára nyitottak az előadások. Nincsen rossz kérdés Akinek már volt kellemetlen tárgyalótermi tapasztalata ügyvédjelöltként vagy ügyvédként (vagy akár joghallgatóként előadáson találkozott azzal, hogy valamit nagyon nem értett, de nem mert kérdezni) tudja, hogy néha nagyon jól jött volna, ha informálisan, és nem jegyzőkönyvbe mondva megkérdezheti: itt mit is kellene akkor csinálni? Vagy rosszabb esetben a per lezárulta után tette volna fel a kérdést: mit kellett volna (máshogy) csinálnom? A perszimulációknál az előadás végén is nyugodtan lehet kérdezni, de általában az előadásra már úgy készülnek az adott felet játszó szereplők, hogy kifejezetten a leginkább kérdéses, vitatott (eljárásjogi) részekre térnek ki…

Az USA-ban élő pókerversenyen szerzett nyeremény nem szja köteles
2019. február 8.

Az USA-ban élő pókerversenyen szerzett nyeremény nem szja köteles

Ami a tényállást illeti, a felperes az Amerikai Egyesült Államokban élő pókerversenyeken nyereményeket szerzett.Ezen összegeket az adóhatóság önálló tevékenységből származó bevételként vonta adózás alá, mellyel szemben a nevezési díjakat költségként számolta el. Becslési eljárás folytatott le és a 2009-2010 évre forráshiányt határozott meg és 42 883 774 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 22 481 233 forint adóbírság és 15 061 580 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes megváltoztatta az elsőfokú határozatot, a 2010-re a személyi jövedelemadó és a százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben tett megállapításokat törölte. 2009-re pedig 31 696 768 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és kötelezte a felperest ezen összeg, valamint 23 772 576 forint adóbírság és 11 262 791 forint késedelmi pótlék megfizetésére. Úgy ítélte meg, hogy a felperesnek a vizsgált időszakban forráshiánya nem keletkezett, ezért a becsléssel történő adóalap meghatározása indokolatlan. A döntés indokolása szerint a Magyarország és az USA közötti, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben rögzített mentesítés nem terjed ki a felperes külföldi szerencsejátékból származó jövedelmére, az egyéb jövedelemnek minősül. A felperes USA-ban szerzett nyereményei…

Mi az a Moot court és miért (kinek) jó?
2019. február 5.

Mi az a Moot court és miért (kinek) jó?

A Moot court, vagy mooting a perbeszédverseny angolszász megfelelője. A mooting alapvetően az egyetemi szférában, jogi karokon kialakult tárgyalótermi körülményeket imitáló verseny, hasonlít egy perszimulációhoz. Általában néhány fős csoportok versenyeznek egymással, úgy, hogy egy fiktív jogeset megoldásához alperesi és felperesi beadványokat készítenek, és akárcsak egy valódi tárgyaláson, meg kell védeniük az álláspontjukat a bíróság előtt, melynek tagjai helyben bármit kérdezhetnek tőlük az esettel kapcsolatban. Többnyire egy másodfokon (fellebbviteli bíróságon) játszódó esetet szimulálnak, és annyiban másabb csak egy igazi tárgyalásnál, hogy tanúkat vagy szakértőket általában nem hallgatnak meg, illetve tárgyi bizonyítékokat nem mutatnak be, így a fókusz magán az írott jogi érvelésen, és annak szóbeli előadásán (valamint a gyors és pontos azonnali reflektáláson) van. Míg az ilyen versenyeken az anyagi jogi megoldás áll a fókuszban, addig a nem versenyalapú perszimulációs előadásoknál inkább az eljárásjog gyakorlati oldalára fektetik a hangsúlyt. A mooting és a perszimulációs rendezvények látogatása igazából befektetés a jövőbe, egy korán elkezdett tudatos karrierépítés része. Noha a perbeszédversenyeken klasszikusan joghallgatók vesznek részt, valójában később az ügyvédjelöltek és a munkáltatók is profitálnak belőle, ugyanis olyan képességeket szereznek meg a résztvevők, amiket…

A notórius pereskedő jóhírneve
2019. február 1.

A notórius pereskedő jóhírneve

Ami a tényállást illeti, a felperes (a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa) 6-8 év alatt hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen (alperesek), amik közül csak az egyikben lett pernyertes, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben a társasház ügyvezetőjét megrovásban részesítette a bíróság, az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával. A társasház 2015. májusi közgyűlésén vita alakult ki a felperes, az ügyvezetője, valamint a lakók között. A felperes vitatta az előző évi elszámolást, azon belül az elszámolásban feltüntetett magas fénymásolási költséget, amelyet a közös képviselő a perek nagy számával és a jelentős iratállomány tulajdonosok részére történő megküldésének kötelezettségével magyarázott. Az alperes tájékoztatta a közgyűlést a felperes által indított perekről, arra is kitérve, hogy a felperes minden pert elveszített. További vitát gerjesztett a felperes és a lakók között az, hogy a társasházban lévő több lakás beázása miatt 40 millió forint hitel felvételére lett volna szükség, azonban a társasház hitelkérelmét a bank nem fogadta be. Az alperes tájékoztatása szerint a hitel felvétele azért hiúsult…

Határozatképesség számításánál a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell kiindulni
2019. január 25.

Határozatképesség számításánál a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell kiindulni

Ami a tényállást illeti, az alperes lakásszövetkezetnél a lakásszövetkezeti törvény alapján küldöttgyűlés működik. A vitatott küldöttgyűlés időpontjában hatályos Alapszabály szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszakilag és építészetileg önálló lakóépületek tagsága arányos képviselettel rendelkezhessen. A küldöttek száma nem lehet kevesebb mint 30 fő és nem haladhatja meg a 100 főt. Minden épület egy részközgyűlési körzetet alkot. Az Alapszabály értelmében a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként) szerveződő közösségeit a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismerik el. A tagértekezlet helyi hatáskörben küldöttet választ, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit. Az SzMSz által meghatározott küldötti létszám 56 fő volt. 13 tagértekezlet nem választott küldöttet, így ténylegesen csak 42 megválasztott küldötte volt az alperesnek, mivel 1 személyt 2 tagértekezlet is küldöttnek választott. Az Alapszabály és az SzMSz további szabálya szerint a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább egyszerű többsége jelen van, a küldöttek 50%-a + 1 fő. Minden küldöttnek egy szavazata van. A szabályszerűen összehívott, 2016. május 24-ei küldöttgyűlésén 25 küldött jelent meg, és…

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Ami a tényállást illeti, az alperesek 2016. január 8-án adásvételi szerződést kötöttek, amelyre az elővásárlási jog jogosultja, a felperes 2016. március 17-én elfogadó nyilatkozatot tett, így a II. rendű alperesnek vele kellet volna megkötnie a szerződést. Ennek ellenére a felperes 2017. március 20-án arról értesült, hogy az adásvételi szerződést mégsem vele kötötte meg a II. rendű alperes. A felperes 2017. május 31-én benyújtott keresetlevelében kérte az adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának és annak a megállapítását, hogy a szerződés azonos tartalommal közte és az eladó közt jött létre.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság, mint elkésettet, idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetlevelet. Indoklása szerint az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalanságból eredő igényeket [Ptk. 6:223. § (2) bekezdés] a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kellett volna érvényesítenie. Mivel ezt a jogvesztő és nem évülési jellegű perindítási határidőt a felperes elmulasztotta, ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának volt helye. A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú döntést.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A felperes a döntések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására kötelezését…

Kezesség tartozásátvállalás esetén
2019. január 11.

Kezesség tartozásátvállalás esetén

Ami a tényállást illeti, a felperes és X Bt. közjegyzői okiratba foglalt devizahitel-szerződést kötöttek, melynek értelmében a bank 1 470 000 CHF összegű hitelt tartott az adós rendelkezésére. A hitel biztosítékát képezte a felek között létrejött vagyont terhelő zálogszerződés, valamint egy ingatlanra alapított keretbiztosítéki jelzálogjog. Az alperes a hitelt folyósító bankkal a hitelszerződés megkötésének napján készfizető kezességi szerződést kötött, melynek értelmében a készfizető kezes a szerződés aláírásával arra is kötelezte magát, hogy a fizetési kötelezettségeit abban az esetben is teljesíti, ha a szerződés hatályban léte alatt az adósnál bármilyen cégjogi státuszváltozás következik be. Az X Bt.-ből kiválással létrejött H. Kft., ami a felperes hozzájárulásával a hiteltartozás jogutódjává vált, ám végül a hitelfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes azonnali hatállyal felmondta a szerződést, és felszólította teljesítésre az adóst és a készfizető kezes alperest is. A hitel részben megtérült a biztosítékul szolgáló ingatlanból, a felperes a fennálló tartozás [445 573 935 forint] megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mint kezest, aki a kereset elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint a készfizető kezességi szerződése a jogutódlás napján megszűnt, tekintettel arra, hogy a Bt.…

Jön a bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel
2019. január 9.

Jön a bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel

Bár Magyarország Alaptörvénye [XXVIII. cikk (1) bekezdés] a legmagasabb szinten deklarálja a tisztességes és észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot, valamint azzal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jogot, az Emberi Jogok Emberi Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) az elmúlt évtizedekben nagy számban marasztalta hazánkat amiatt, hogy az Egyezmény 13. cikkében foglalt követelmény (hatékony jogorvoslathoz való jog) ellenére a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására. 1992. november 4. és 2018. május 31. között összesen több mint 1 milliárd 868 millió forint kártérítést fizetett ki a Magyar Állam a kérelmezőknek a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése miatt. A Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében az EJEB felhívta Magyarországot, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslatot vagy jogorvoslat-együttest, amely megfelelő módon, az EJEB esetjogában lefektetett egyezményes elvekkel összhangban állva képes kezelni az ítéletben azonosított strukturális hiányosságokat. A törvényjavaslat indokolása kiemelte, hogy az időközben hatályba lépett új eljárásjogi kódexek rendszerszinten próbálják elejét venni az eljárások elhúzódásának, de emellett a jogalkotó szükségesnek tartotta, hogy a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez…